Miért kérdezed: borzongok-e
ha arra gondolok
megöregedtem.
Nem felelek, csak
hangosan nevetek.
Nem látod: arcom, testem
mutatja koromat,
nézz a szemembe,
meglátod lelkemet,
derűt sugároz, mögötte
kezek lábak, arcok, mozognak,
mind én vagyok,
belőlem erednek, bennük vagyok
szebb, mint valaha,
amit Te soha sem
érthetsz meg, ...

Tudom, mennem kell!
Tudom, nem várnak.
Tudnom kell, mikor induljak!

Zuhanok!
Valaminek a része vagyok.
Hosszan és csendesen,
Közeledem.

Látom magam alatt a földet!
Sárga virágokat és puha zöldet.
Érezni akarom!

Megérkeztem!
Nyomot hagytam,
Párra lettem.

Ne hagyd,
Uram, hogy megtudjam,
az idő hová is tart,
volt-e valami start,
vagy ahogy lenni kéne,
sejteni, hogy hol a vége?


Engedd
hinnem, hogy örök a forgás
a világ csikorgó sarkain,
mégsem nagy még a rontás,
s a sok Ábel között
még kevés a Káin!


Ne hagyd,
Uram,hogy ...

Vonulatai magasan felhőkkel dacolva ezernyi ága, fája a zord idők dacára mindig állja.
S Te ki az ég felé a felhőkbe meredsz
Te csak suttogsz ott a kéklő hegyen.

Ezernyi fának egyetlen ága Te vagy..
S rezzen az ág, de nem mintha madár szállt volna rá csendesen.
Éles a fájdalom...és a fájdalom nem szűnik az ágat fűrészelik.

Te éles ...

Foszlott rongybohóc,
habos fodorszoknya,
kalapos porcelánbaba,
szakadt papírpillangó,
fakó farsangi maszk,
ágy alatti zseblámpa,
molyrágta csíkos harisnya,
import íróasztal, baszk,
és törött, színét vesztett cserepek..

Mint homokórában
A homokszem
Oly lassan pereg az idő
De egyszer eljön a nap
Eljön a pillanat, eljön...
Eljön egyszer...
S ez ellen...
Ez ellen nem tehetsz semmit.
Eljön mikor menned kell.
s eljön mikor mennem kell.
Eljön egyszer az is;
Mikor mindannyiunknak,
Menni kell; s akkor megyünk.
Megyünk...
Megyünk, mert mennünk ...