Vakáció.. az nagyon jó dolog!
A cseresznye pirosat álmodott
róla, még érő sárgászölden, és
elindult benne édes íz, mesés.

Vakáció.. az egy remek dolog!
Rigó róla szikrás fütty-dalba fog,
s előtted lassan nyitja ki az ég
ábrándosan felkéklő nagy szemét.

Vakáció.. hiszem, mint hajdanán:
könyvek mögé elrejtett tudomány ...

A patakparti légben
fény szőtt arany szitát.
Résein át-átröppent
kérdő kíváncsiság:

- A felhők merre mennek?
Mit álmodhat a hegy?
Kék bölcső miért ringat
égarcú gyermeket?

Rovarok selyemszárnya
villant át a szitán,
s elégett futó víznek
lengő pillanatán.

Később a csend szitáján
csillant ezüstke hang,
s ...

A tavasz kezdete ébredő mélyben,
földben rejtőző magok erdejében,
csírákban, melyekből szerelmes ének
udvarol majd kéklángú messzeségnek.

Tavasz kezdet: mit ráképzelsz fehérre,
ha már indul a hó menekülése,
és nagy tükrét a táj kezébe fogja,
a hívott csillagokat sokszorozza.

Tavasz kezdet dobbanó pillanatban:
hang-bimbókban, még ...

Én gyakran gondolok még a múltban egy diákra, -
s arra mi nincs már végképp, látszata sem: a Nyárra.
Volt egykor, velünk? Talán. Hitében éltünk, éltem:
nyílik majd út, dal egyszer valóra vált mesében.

Tavakra gondolok most, nyugtalan gyöngy-örömre
nagy víz-pajzsokon, amint tündérek ömlő könnye
mosollyá csillogott át, s madarak fehér ...

Madárcsicsergéssel jött a reggel
megtöltve a tájat sok szépséggel.
A Nap szelíden világít az égen.
Ő is gyönyörködik e sz p vidékben.

A puszta felett tiszta az ég
megnövelve a táj élményét.
Víg madártorok ontja énekét.
Versbe foglalom e táj szépségét.

Próbálom leírni a természet
örökké csodálatos jelenlétét,
de toll le ...

Szelíd harangszó a puszta felett
jelzi, hogy egy új nap megérkezett.
Isten harangjának távoli szava
vezet át az éjből a nappalba.

Vadgalamb búg itt a közelemben.
Társa válaszol neki tercelve.
Ilyen a hajnalnak a zenéje.
A Nap lassan kúszik fel az égre.