Hiába ez az érzés, melyet csak irántad táplálok,
te nem szeretsz, és a dolgokat másként látod.
Ha a valóságban nem lehetek a tied,
legalább gondolatban hadd lehessek veled.
Mikor szárnyra kelünk s elrepülünk innen,
a szerelem országába, hol senki sincsen.
Pedig sok szerelmes van rajtunk kivül,
de ez az ország csak nekünk készült,
mert ez ...
te nem szeretsz, és a dolgokat másként látod.
Ha a valóságban nem lehetek a tied,
legalább gondolatban hadd lehessek veled.
Mikor szárnyra kelünk s elrepülünk innen,
a szerelem országába, hol senki sincsen.
Pedig sok szerelmes van rajtunk kivül,
de ez az ország csak nekünk készült,
mert ez ...
Olvasták: 759
Az Ön versének a helye...
Szívfájdalomból eredendő, szétfeszítő kálvária vár reám,
Ott, hol lélegző lény, reményt sosem talál, csak némán áll, s kiabál,
\'Merre bolyonghatok?\', indulataim porain nem vagyok gondtalan, boldog!
Onthatatlan vágy kötelez, \'Kinek a szükséglete ez, ki járatja a bolondot?\'
Régmúltam által, számtalan e fiktív talánnyal szőtt kérdéseim sokasága, ...
Ott, hol lélegző lény, reményt sosem talál, csak némán áll, s kiabál,
\'Merre bolyonghatok?\', indulataim porain nem vagyok gondtalan, boldog!
Onthatatlan vágy kötelez, \'Kinek a szükséglete ez, ki járatja a bolondot?\'
Régmúltam által, számtalan e fiktív talánnyal szőtt kérdéseim sokasága, ...
Olvasták: 666
Vajon tudja a test,
hogy ki ütötte, az szerető kéz?
A pillanat hevében,
elsuhant messze, távol a józan ész.
Begyógyul, begyógyul,
de a szív hangja az soha,
mindig benne, ott halkan,
dönget a perc, a pillanat, tova.
Az ki szeretett,
és bizonyította is hajdanában,
ölelés helyett megölt,
megölt a hirtelen indulat havában.
Az ...
hogy ki ütötte, az szerető kéz?
A pillanat hevében,
elsuhant messze, távol a józan ész.
Begyógyul, begyógyul,
de a szív hangja az soha,
mindig benne, ott halkan,
dönget a perc, a pillanat, tova.
Az ki szeretett,
és bizonyította is hajdanában,
ölelés helyett megölt,
megölt a hirtelen indulat havában.
Az ...
Olvasták: 878
Megkaptam a leveled,
sírtam érted eleget.
Írásodat meggyújtom,
szívem ellened bújtom.
Kezemet megégeti,
ujjam a levelet elengedi.
Hamuvá porlad az szét,
darabjait elfújja a szél.
Feledés visz el téged,
emléked nekem méreg.
sírtam érted eleget.
Írásodat meggyújtom,
szívem ellened bújtom.
Kezemet megégeti,
ujjam a levelet elengedi.
Hamuvá porlad az szét,
darabjait elfújja a szél.
Feledés visz el téged,
emléked nekem méreg.
Olvasták: 742
Az ősz az elmúlás jelképe,
S talán egy hosszú szerelem legvége.
Eltávozik minden érzésed,
Egyre több a megválaszolatlan kérdésed.
Nem tudod, hová tedd magad,
Minden szomorú magával ragad.
Kutatod, mi lenne a helyes, a jó,
Hogy ki lenne az igazán neked való.
Nem találod, s így nincstelen vagy,
Bánatod, keserved óriási nagy.
Fáj ...
S talán egy hosszú szerelem legvége.
Eltávozik minden érzésed,
Egyre több a megválaszolatlan kérdésed.
Nem tudod, hová tedd magad,
Minden szomorú magával ragad.
Kutatod, mi lenne a helyes, a jó,
Hogy ki lenne az igazán neked való.
Nem találod, s így nincstelen vagy,
Bánatod, keserved óriási nagy.
Fáj ...
Olvasták: 774
Apad a hatalmam
Szeress!
Így kezdődik az egész.
Bárcsak most lennék bizonytalan…
Egyre jobban kapaszkodok
Egyre lejjebb húz a mocsár
Beszippant.
Te persze nem hatódsz meg
Mert nem szeretsz.
Szeress.
A puha iszapba süllyedek
Ez már nem te vagy
Vagy nem is létezett soha, az, akinek én láttalak
De úgy is ...
Szeress!
Így kezdődik az egész.
Bárcsak most lennék bizonytalan…
Egyre jobban kapaszkodok
Egyre lejjebb húz a mocsár
Beszippant.
Te persze nem hatódsz meg
Mert nem szeretsz.
Szeress.
A puha iszapba süllyedek
Ez már nem te vagy
Vagy nem is létezett soha, az, akinek én láttalak
De úgy is ...
Olvasták: 680

