Könnyekből fakad most létünk rózsája,
Vörösen izzik országunk porában.
Vérszínű szirmain éhség ver tanyát,
Hallgasd meg Istenem esdeklő szavát!

Taníts meg Uram mindenkit szeretni,
Bűnt és a rosszat örökre feledni!
Ültess a szívekbe tövistelen rózsát,
Ne szúrja,tiporja e hazának \"porját\"!

Kemény a talp,mi rajta jár ...

Vasrúdon van egy kék szegélyű tábla.
Egy virágos térnek a sarkában.
Rajta egy autóbusznak rajza.
S írva, mely járatnak megállója.

Mellette utasok jönnek, várnak.
Padokon ülnek, olvasgatnak.
Hozzá senki nem szól, csak áll némán
buszoknak megállást mutatván.

Amely busz tovább halad, az rá sem néz.
Csak betontalpán áll némán, nincsen ...

Bőszen rohanunk a semmiből az üres semmibe.
Így lesz a gyorsan múló semmink mindinkább semmivé.
De ha egyszer a semmi is megtelik a semminkkel,
akkor még a meglévő semminket hogy tegyük a semmibe?

Nevezzenek bolondnak,
De mégis mit gondolnak,
Akik csak úgy, kedvükre gyilkolnak?

A Hősök és Fegyencek korában élünk,
Talán még nem tudja népünk,
De így nemsokára lesz mitől félnünk.

A világ egyre rosszabb, már nem szépül,
A Föld körbeforog felügyelet nélkül,
És házaink helyére pedig TESCO épül.

A szerelem ...

Ha meg akarjátok
nyerni az embereket
ügyeteknek, akkor
győzzétek meg őket arról,

hogy igazi barátok
...

Szonett 4.

Nagyon hatással van rám az Ember,
s néha Vele összetalálkozom,
ilyenkor gyakran elcsodálkozom,
hol élt eddig, hol bújkált előlem?

Voltam én is naív és bölcs gyermek,
korareggel tipegtem rokonok,
s szomszéd öregek, nagy okosok
történeteit hallgatni, s eszem

felfogta életüket, érdekelt,
ha rossz kedvük volt, ...