A világ megcsalt a volt szerelmem elhagyott
E sorok is ittasan íródnak a papírra.
S lelkem mi gyötrődve ezeket a felszínre hozza.
Arcom egy idegen fátyol borítja.

Ez őszintén szól mindenkihez ki olvassa,
Mert legbelső érzelmeim vetettem a szűz papírra.
S ki az ,ki pártol e messzire tőlem?
A párnámba a jövőt ezerszer bele ...

Sokat gondolkoztam, s láttam a lelkemmel,
Nekem semmi más sem csak a vers ami kell.
Mikor a papírra némán ránézek,
S onnan csak te pillantasz vissza rám.

Egy fél sor két rím s egy jelző.
Károly nem lett más csak \'Vadlelkű költő\'.
S miért is akarnám lelkem mosni tisztára?
Hisz itt a papír mi nem is figyel ezernyi hibámra.

Ő is ...

Rég óta azt hiszem, hogy majd holnap jobb lesz,
De ez egy kitaláció s csak a szerelem mi gyógyír sebemre.
Mert kihalt már a lépcsőház és rozsdás lett a korlát.
Salétromos falak közt kitörni hagyom lelkem vágyát.

S a kulcs a zárban bezártok, hogy ne lássam,
Mit hoz a holnapom s azt mindennél jobban várjam.
Nem hagyom magam nem vagyok rá kész, ...

Elrejtett érzelmek, halványodó, múló boldog képek,
Ez leszek én is hisz sokan elrejtenek.
Lassan halványodom s már sokak tudatában sem élek.
Gondjaimra megértést s számra csókot kérek.

Apró eszekben tévutak sokasága fon fátylat.
S a fátyol mögött nemhogy másra, magukra sem találnak.
Te mire hallgatnál, neked mit diktál a józan ...

Ki tudja hol leszek mikor tollam leteszem,
Kisgyermekként nem tudtam az élet értelmét.
Most jöttem rá, s nekem ez épp elég.
Oly érzés ez mikor anya fogja újszülött gyermekét.

Én nem vártam rá, mert csak jött magától,
Így lett ez az egész valóság az álomból.
S mikor tollat ragadtam, a kéz mi fogta fiatal,
Számomra a papírral dőlt el az ...

Kósza gondolatok mik cikáznak fejemben,
Bimbózó rózsák tövisei sebzik a szívemet.
Fáj, hogy elmentél csak az emléked maradt,
Ezernyi fájó gondolat, és a kötelék mi szétszakadt.

De ez velem történt meg csak egyszer.
A testem elengedett, csak a szívem idéz ezerszer.
Lehet, hogy kellene de ez ellen nincs ellenszer.
Látszik , hogy én en tudok ...