Pattog, pattog a labda,
Pöttyeit hátrahagyva.
Pattog a lépcsőn , a járdán,
Majd megáll egy fánál.
Nincsenek pöttyei,
Újakat kell festeni.
Pirosat sárgát,
S újra pattog a járdán.
Pöttyös a járda,
Piros meg sárga.
Pattog a lépcsőn,
Megfogni késő.
Pattog a fűben,
Gurul a réten.
Majd felszáll az égbe.

Ha elfáradtál, jöjj velem,
lábunk alatt a fű szelíd,
kék pára leng a zöld hegyen
és nézd, a fenyves egyre hív.

Vagy szebb lesz itt a hegy tövén,
hol tiszta víz fut, lágy patak,
szarvas hajol a hab fölé
és zsenge nyárfák állanak.

Figyeld ott fönn a réti sast,
átíveli a kék eget,
a gyenge füvet is kutasd,
hol fáradt ...

Rózsatőnek hűvös árnyán
megbújik a fürge gyík,
hasa habkő, háta márvány,
szúnyogokról álmodik.
El is zümmög egy előtte,
álmában utána kap,
lángnyelvével majd lelőtte,
de álma csak vágy maradt.

Tovább durmol kárvallottan,
torka szomjasan piheg,
lubickol a vágyálomban,
mint a pajkos delfinek.
Azt álmodja, ...

Gyermekünknek gyermeke, szívünknek ő a közepe.
A mi kicsinyke unokánk nagyon szerény, önzetlen.
Viselkedése közvetlen, megértő, illedelmes.
Ő sokat tud, semmire se kell kérni, mert figyelmes.

Az iskolában mindenki, - szeretik a gyermekek.
Szelleme, jelleme hódít, az okos tekintetek.
Van egy pár jó barátja, akiket vállon vereget,
A ...

Sün Simi némán sündörög.
Csendben van, nem dübörög.
Lopakodik a világban.
Meghúzódik a bokrokban,

csendes, sötét pincesarkokban,
félreeső nyugodt odúkban
és ha néha támadója jön neki,
hegyes tüskéit kifeszíti!

Megdöfi a cicus, kutyus orrát!
A világ hallja azok jajszavát!
És Sün Simi csendben tovább ...

Cica Mica nagy a farka.
Nagyon sokszor azt csóválja.
Most csak nyugodtan lóg a farka,
így várva a gazdasszonyra.

De most Ő mégsem várva
napozik az ablakukban.
Azaz Őkelme csak napozna,
ha a Nap le nem nyugodna.

De a Napocska lenyugszik!
A cica nagyot nyújtózik.
Indulna éji vadászatra,
ha nem volna olyan lusta.

Így hát ...