Szól a koldus hegedűje.
Bánattal telt a vonója.
Kér a koldus hegedűje.
Élete saját nyomora.
Sír a koldus hegedűje.
Az élete gondja nyomja.
Szól a koldus hegedűje.
A dallamra nincsen gondja.
Kér a koldus hegedűje.

Ritmusadó üres gyomra.
Sír a koldus hegedűje.
Életére nincsen gondja.
Szól a koldus hegedűje.
Sírásója a ...

Szélnem járja a tájat.
Nyugodt az erdő. Síri a csend.
Az égen őszi felhők. Sárga
avar idelenn.
A fák koronáin itt-ott még
vannak zöld levelek.
De az ősz harmata hajnalban
itt-ott már fel-feldereng.
Hidegek már a reggelek, de
a nappal még meleg.
A természet már nyugalommal várja
a közeledő telet.

A házak méla, szürke ködén bágyadt, unott fény szűrődik át.
A járdán némán lépkedek.
Az agyam látja a jövőt, a tegnapot, s a mát.
Az égen szürke fellegek
szabadon szállnak ide, majd azon tova, előttük nincsen gát.
Lám egy tócsa, s benne két veréb mossa magát.
Szórakozottan elmerengek.
Ha az életben sok a tócsa, akkor nem mindenki lépheti ...

Ajándékozni mindent lehet,
vonatot, legókat, füzeteket,
de a szívbéli szeretetet
megadni a fenti tárgyak helyett
mindennél és minden helyett
sokkal nagyobb, fontosabb lehet.
Ez jelentse a szeretetet,
mely mindennél többet jelent!

Ajándékozni mindent lehet,
vonatot, legókat, füzeteket,
de a szívbéli szeretetet
megadni a fenti tárgyak helyett
mindennél és minden helyett
sokkal nagyobb, fontosabb lehet.
Ez jelentse a szeretetet,
mely mindennél többet jelent!

Ugrabugrál a mókus, ide-oda libben.
Farkincája Őnéki jobbra-balra lebben.
Diót talál mókuskánk a sűrű erdőben.
Két mancsába fogja azt, s bontja sebesebben.
A vidámsága harsan szerte az erdőben.