Az ember nem élhet magában!
Egymásra vagyunk utalva.
Együtt a gondokat megoldani
sokkal könnyebb, mint szenvedni,
mint a gondjainkkal magunkra maradni.
Ehhez nem kell más, mint egymást őszintén szeretni,
becsülni és tisztelni, szívből, együttérzéssel,
mert a bajok, gondok többsége csak így múlik el!

Gyors szél rohan sok-sok ágon,
Tombol az egész tájon!
Hűvöset hoz, ezt Ő tudja,
mégsem szűnik indulata!

A fákat erősen rázza,
Nincs tekintettel a világra!
Hűvös van! Mindenki fázik!
Kint most csak a szél dudorászik.

Tovább rohan ide, s tova.
Úgy látszik, erővel soká bírja!
A fák, növények mind ringatóznak,
a szél ...

Az esti mese meghitt szépsége
éjszakai álmom előlege.
Felnőttként is szeretem a mesét,
az álomtündérek szép üzenetét.

Az álmok bájos varázsában
alszom az éjszaka homályában
és a reggeli virradatban
lelem örömöm az eljött napban.

Mindehhez a mesék is segítettek.
Az éj varázsába repítettek
és onnan egy új nap ...

Cserreg a szarka, a balga!
Csőrét befogni nem tudja!
Belecserreg a világba,
hogy mindenki megtudja,

mily hangos madár a szarka,
amelynek nemcsak a farka,
hanem máshol is tarka
a testét takaró tolla!

Fészkébe gyűjt Ő mindent,
amit oda betehet,
színes gyűrűt és gyöngyöket,
hogy megtöltse a szarkafészket!

Ám ha néha ...

Zsögödi Nagy Imre festményeit látva
csodálkozom rá a szép erdélyi világra.
Emitt egy parasztbácsi barázdált arca,
fürdik az erdélyi déli meleg napban.

Mások egy lóvontatta kordén utaznak.
Talán a mezőről hazatartanak?
Távolabb árnyképe van egy osztagnak.
Egy másik festményen éppen aratnak.

De hiszen a szobámból ki sem ...

Az ősz fénye tör utat a fákon.
A zöld levéltengert sárgítva
lassacskán hódít teret a tájon.
De a Nap még erejét mutatja.

Érezni, hogy az éjszaka már kissé hűvösödik,
ám a Nap melege egyelőre ellensúlyozza.
A Nap kedves melegsége az ősz hűvösével küszködik,
majd e harcban megfáradva helyét az ősznek átadja.