Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Halál, elmúlás versek

139 
Csendes jelenben,
Jövőre gondolhatok.
Múlt, mit enged meg?
*
Ha élet mezejének a szélére érek,
Akkor csinálhatom a számadást, mit érek.
Ha a végső eredményem csak egy nagy nulla lesz,
Lesz, ki elátkoz és szól: Isten hírével mehetsz?
*
Múlt ajtajának
Kilincse miért rozsdás?
Erővel nyitni?

Vecsés, 2013. január 7. – Kustra ...
Olvasták: 426
Részletek
Az Ön versének a helye...
215 
Évek jöttek s mentek csak én maradtam itt végtelen
de aztán egy reggelen rám találtál kedvesem.
Rögtön megszerettelek tégedet
s életünk egybe kötöttük.
Együtt voltunk sok szép évet
rengeteg szép emléket adtál nékem.

De egy nap itt hagytál engemet
elköltöztél mellőlem
a menyekbe mentél itt hagytál végleg.
Csak az emléked maradt itt ...
Olvasták: 511
Részletek
147 
Hétköznapi pszichológia…

Hangosan ketyeg az életórája mindenkinek,
Nekem is, de vajh' meddig van fölhúzva?
A ketyegés mulasztja, elfogynak az életpercek,
És
Lassan majd lejárt, élet nagy játéka.

Időm sürget, életem miért is, ti múló percek?

Vecsés, 2017. június 5. – Kustra Ferenc
Olvasták: 387
Részletek
297 
Kitárja két kezét, mint susogó angyalszárnyak erezetes, finom szárnyait s végzet-pillanatokban végleg magunkhoz ragadnák s ölelnék azt aki már elment! Évgyűrűk gyöngéd metszése, pecsétnyoma még motoz, az ujjbegyek bordázott erezetein – létezik vérerek tobzódása, megvalósult lángolásban csupán szavaink vádolhatók hazugsággal ajkaink forró tettei ...
Olvasták: 716
Részletek
192 
A létfantázia kérdéseiről versben és HIAQ –ban írt a szerzőpáros

Jó lenne kislánynak lenni,
És mindent elfelejteni,
Gond nélkül élni, nevetni,
Boldogan felhőt kergetni.

Indul reggel, múló
Szeszéllyel, kedvünk még alszik.
Napfény-sugár ébreszt.

*
Tavaszi szellővel futni,
Minden kis virágot tudni,
Ahol szép, oda eljutni,
A ...
Olvasták: 546
Részletek
159 
Vízióm az időről… az élet vége felé.

Meg nem áll, rohan az idő, gyorsan telnek a napok,
Sokszor van, hogy csak úgy, rám törnek álmatlan hajnalok!

Meg nem áll, rohan az idő, gyorsan telnek a napok,
Sokszor van, hogy rám törnek, pofátlanul a bánatok…

Meg nem áll, rohan az idő, mégis hosszúak a nappalok…
Sokszor van, hogy elkapnak a régen ...
Olvasták: 503
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére