Elsüllyedt napok,
feledett órák,
vidám szirmait
régen elszórták.

A csend húsz éve
közöttünk feszül,
szanaszét szakadt
árnyékra vetül.

Szólít a távol,
emléked átjár,
kopár a múlt,
üres a szempár.

Lelked az idő
bár nem köti,
sebzett életem
hiányod tükrözi.

Meditáció a volt-on… vagy múlton…

Visszanézve, van egy csomó üresnek vélt meg tán' sánta volt, évem,
Ahogy ezen elmélázok rájövők, hogy ez az én messzeségem!

Futva, loholva üldöz múltam, mint veszett, nem is olyan málén.
Járatlan úton van és a kalapja, látom mégsem áll csálén.
Futkározása közben a láncait veszti, hátha így célját ...

Azt, hogy mi lesz majd, ha rám terül a sötét,
Kérem és esdek, mondja meg még az alkony!
Nézek én a tükörbe, de ott is győz a sötét…
Már nem látok semmit, sötétség... múlik az alkony.

De esdek én, hogy az alkony előtt legalább legyen bíborfény!
Aztán ha láttam és végem, akkor már eltolhatnak a kordén...

Vecsés, 2014. március 19. – ...

Meditálás ismertetése…

Ki öregen már
Várja halál… suhintást,
Helytelenkedik!
*
Öregember nem
Vénember, még húzza tán’.
Van, ki szereti?
*
Öreg lélek zord,
Már senki nem hallgatja!
Csak lehurrogják.
*
Öregnek, már nincs
Semmi… lehetősége.
Tollvonást kapott…
*
Legtöbb öregre,
Már unokák se ...

Öregszem
Atrocitások érnek;
Félem.

Mi az, hogy jó?
Mire való?
Életkörülmények ugyanazok,
Magamban bánatosodok.
*

Védtelen
Vagyok,
Véletlen? Mit akarok?

Megyek előre,
Láttam előre…
Mi sem változott,
Létem kárhozott?
*

Tavaszom, virágom,
Nyílt… konyult…
Korholom.

Lélekvirágom ...

Ironikus meditáció…

El fog érkezni, amikor biztosan, mán’ a halál ormán ülök,
Ahol lassan, élvezettel, bedarálnak az ördögpata küllők
És meg nagy bölcselettel közben, rohamra hívást fütyülők!
Nos, hogy ott nyekergés is legyen, nekiállok... hegedülők!

(3 soros-zárttükrős)
Akkor már majd a levegőt is csak hason veszem,
Kínomban, majd ...