A holdfényt, TANQ –ban örökítette meg a szerzőpáros…
Öreg Hold aluszik,
Napsütésben semmit sem lát.
Most még, napfény az úr!
Kedvesem a Nap, alant jár,
Ásítva szívem estre vár.
*
Az este oly’ derűs,
Felhő nincs, meleg, még maradt.
De, már Hold is látszik.
Nyári est meleget áraszt,
Sarlóm ezüstös fényt fakaszt.
*
Jól ...
Öreg Hold aluszik,
Napsütésben semmit sem lát.
Most még, napfény az úr!
Kedvesem a Nap, alant jár,
Ásítva szívem estre vár.
*
Az este oly’ derűs,
Felhő nincs, meleg, még maradt.
De, már Hold is látszik.
Nyári est meleget áraszt,
Sarlóm ezüstös fényt fakaszt.
*
Jól ...
Olvasták: 506
Az Ön versének a helye...
Mindenütt pára, örvény, árnyékok,
Ködgomolyból néha, nagy hegycsúcsok,
És hihetetlen magas sziklafal.
Ezt látni felér egy szép álommal.
A mélységből előtűnik a tó,
Látványához nincs hozzáfogható.
A vize varázslatosan szép kék,
Csípem magamat, mintha álmodnék.
A hegyekben a Bow-tónál ilyen,
Lelki szemeimmel látom milyen.
Mert ...
Ködgomolyból néha, nagy hegycsúcsok,
És hihetetlen magas sziklafal.
Ezt látni felér egy szép álommal.
A mélységből előtűnik a tó,
Látványához nincs hozzáfogható.
A vize varázslatosan szép kék,
Csípem magamat, mintha álmodnék.
A hegyekben a Bow-tónál ilyen,
Lelki szemeimmel látom milyen.
Mert ...
Olvasták: 593
Európai stílusú haikuban…
Hullám morajlik,
Hallgatom, beszélgetnek.
Csak találgatok.
*
Lélegzet hullám.
Taglalom a görbéjét.
Csak találgatok.
*
Várok! Te felelsz,
Én, ölellek, lelkünk egy.
Te vagy a tenger.
*
Magam, én vagyok.
Megtestesült a lélek.
Köröttem tenger.
Vecsés, 2014. március 29. – Pozsgai Gyula: AZ ...
Hullám morajlik,
Hallgatom, beszélgetnek.
Csak találgatok.
*
Lélegzet hullám.
Taglalom a görbéjét.
Csak találgatok.
*
Várok! Te felelsz,
Én, ölellek, lelkünk egy.
Te vagy a tenger.
*
Magam, én vagyok.
Megtestesült a lélek.
Köröttem tenger.
Vecsés, 2014. március 29. – Pozsgai Gyula: AZ ...
Olvasták: 386
Az azúr fénnyel áradó utcákon,
A selymesen halovány kék ég alatt,
A házak homlokzatának csillogón
Visszaverődő visszfénye nem oly' matt.
Nők, mint azúr színű arany üstökős,
Úgy mentek tova, szinte átsuhantak.
Ruhájuk lebegett, arcuk gyönyörős,
De mindez csak álom, mit mások láttak.
Vecsés, 1998. december 28. – Kustra Ferenc
A selymesen halovány kék ég alatt,
A házak homlokzatának csillogón
Visszaverődő visszfénye nem oly' matt.
Nők, mint azúr színű arany üstökős,
Úgy mentek tova, szinte átsuhantak.
Ruhájuk lebegett, arcuk gyönyörős,
De mindez csak álom, mit mások láttak.
Vecsés, 1998. december 28. – Kustra Ferenc
Olvasták: 388
Ősz, a végtelen
Csend és béke, napsütés.
Viharos szellő!
*
Bátorító hangot hallok, hogy bármit elérhetek…
E nagy lehetőség ébreszti bennem a kétségeket!
Végiggondolom, már végigálmodtam az összes álmom,
De ez csak álom maradt, lehetőség nincs, ezt fájom.
Régi fekete-fehér fényképek, már fakultak
Velük, már a friss vágyaim is ...
Csend és béke, napsütés.
Viharos szellő!
*
Bátorító hangot hallok, hogy bármit elérhetek…
E nagy lehetőség ébreszti bennem a kétségeket!
Végiggondolom, már végigálmodtam az összes álmom,
De ez csak álom maradt, lehetőség nincs, ezt fájom.
Régi fekete-fehér fényképek, már fakultak
Velük, már a friss vágyaim is ...
Olvasták: 521
Toll percegtető harcostársak…
Az élet szívja a vérem… tán’ míg elvérzek?
Örökké, vagy csak úgy, soká tart, hogy vétkezek?
A vérem az még biz' nekem kellene,
Törölni a vétkeimet… lehetne…
Erős hit a lélek masszív, esőálló alapja,
És ez belül fáradt lelkemben, eszemet kavarja,
A múltat, a jelent, a jót és rosszat, a várt ...
Az élet szívja a vérem… tán’ míg elvérzek?
Örökké, vagy csak úgy, soká tart, hogy vétkezek?
A vérem az még biz' nekem kellene,
Törölni a vétkeimet… lehetne…
Erős hit a lélek masszív, esőálló alapja,
És ez belül fáradt lelkemben, eszemet kavarja,
A múltat, a jelent, a jót és rosszat, a várt ...
Olvasták: 512

