Habzó karmaim,
A part menti sziklákba mar.
Újra visszacsúszok.
Minduntalan.

Csak próbálkozom.

Egyszer meglátjátok tán.
Hogy milyen az,
Ha partra lép.

A végtelen,
kék Óceán.

Bűnösök között is ártatlannak maradni,
az őszinteség ösvényén büszkén haladni,
elveket követni melyek emberré tesznek,
el csalódásaink árán sem vesznek.

Talán a legnagyobb legbecsesebb erény,
legyen az élet bármilyen kemény,
ártatlannak maradni ebben a bűnös világban,
eddig még nagyon kevés embert láttam.

...

Mint egy vén rozzant ladik van, hogy megfeneklik az idő,
és ránk telepszik a múlt, fájó emlékeink fölénk nő,
mint hajszában feltüzelt vadász mely trófeára éhes,
ha megpihenünk kíméletlen lecsap, gyanútlan lelkünkbe tépdes.

Hétköznapi életünk örök vesszőfutás amíg szüntelen menekülünk,
rohanásunk közepette nem árthat úgy nekünk, ...

Ma megvolt a majré.
Megijedtem minigyerek miatt
Megjárták a mumust
Magamban méltattam a mamát
Micsoda méltóság!
Micsoda mentalitás
Micsoda megátalkodott miheztartás!
Manócska \'más\'
Mióta megszületett
Meseszép...
...marcona-makrancos-mosolygós mókuli.
Mégis!
Mardossa mindennap málházott
menthetetlen (?) mátoha ...

Gyermekként oly egyszerűnek tűnt minden,
mostanra elárult mind miben egykor hittem.
Gyermekként tökéletesnek láttam a világot,
akkor még semmi sem ártott, valaki rám vigyázott.

Biztonságos otthonom volt hol boldog lehettem,
de idővel felnőttem és egyszerre mindezt elvesztettem.
Elhagytak azok kiket egykor szerettem,
egyedül kell most új otthont ...

Van egy féltett álmom,
minden áron valóra váltom.
Nem hagyom, hogy messzire szálljon,
évek alatt semmivé váljon.

Van egy titkos vágyam,
bármeddig kell utána járjam,
bárkivel kell harcba szálljam,
kiállok érte mindig bátran.

Tudom még elérhetem,
örömet okoz még nekem,
nem számít más semmi sem,
nem állíthat meg senki ...