Ki sikereit fennen emlegeti,
De közben szerencséjét nem említi,
Az jól becsapja a hallgatóságát,
Sötétbe burkolja a mondandóját.

Egy jó adag szerencse mindenhez kell
És akkor leszünk tele sikerekkel.
Az életünk már csak ilyen, nincs más út,
Szerencse nélkül, bizony nincsen kiút.

Vecsés, 1999. május 16. – Kustra Ferenc

Elveszett lelkem ,
a mélységben keresem.
Lelkemből falatozó,
sötétben várakozó vad démon.
Oh te szörnyűség ,
te kárhozott könyörtelenség.
Mond mit tettem ,
hogy ezt érdemlem?
Szívemben tátongó üreg,
fájdalmat elfedő üveg.
Miért? Miért?
Kínzott lelkem mély veremben ,
lüktető fájdalom az eremben.
Tűnj el és oldozz fel.
Fél ...

Hiszem, hogy lesz a napnyugtában is Hold,
Hiszem, hogy a béke nem csak a vérben folyt,
Hiszem, hogy a sötétség a szörnyű hiány,
Hiszem, hogy meghallgatják ezer imánk.

Remélem, hogy látok még ezer csodát,
Remélem, hogy karjaiddal ölelsz át
Remélem, hogy tanulok az életemen
Remélem, hogy te leszel, a fény mi vezet.

Szeretet, ha kell, annak kit ...

Ideje van a szónak,
ideje van a hallgatásnak.
Ideje van a jónak,
ideje van a rossznak.

Ideje van a tanulságnak,
a rosszat mindég jóra fordítónak.
Ideje van a baráti szónak,
a jobbító szándékoknak.

A jónak az életben győzni kell
mindég a szeretet eszközeivel.
A szeretetnek is győzni kell.
Neki viszont a jóság ...

Hej, ha én nagy költő volnék,
ezer verset farigcsálnék.
Minden napra egyet- egyet,
egy évben meg ezeregyet!
Úgy várnám én az ihletet,
csengő- bongó szép rímeket!
Zenét szőnék soraimba
lágy dallamot szavaimba.
A múzsámmal jóban lennék,
mindig a kedvére tennék.
Írnék jóról, írnék szépről,
mindenféle jóreményről.
De harcos is ...

Elmennék én béralvónak
mások helyett álmodónak,
vagy árnyék- nyújtogatónak ,
a fény ,a késő nyári délután helyett,
nyakamat szívesen szegném
pórul járó helymászók helyett,
elmennék helyettük a kórházba ,
amíg ők felérnek a csúcsra,
vagy mennék bejárónőnek,takarítónőnek,
kivasalnám a szél által összegyűrt ...