A fájdalom bevillanása
emlékeztet a napra
amikor azt hittem örökké
eljátszhatok az külvilággal

egy kövön ülve rágyujtottam
találgattam, hogy az emberek
vajon hogy érezhetik magukat
nem voltam egyedül -gondoltam
egy ideig csatlakoztam hozzájuk gondolatban
csak percekkel később
tértem vissza magamhoz.

Élő hús-vér folyik mindenütt az utcákban
Bűzlik az irigység köztük, tapad a gyűlölet.
Undor telepszik erőszakkal a levegőben
Kihalt az őszinteség,szeretet,a becsület.

Visit visszhangja az élők lelkeikben
S közben a mennyben imák csengnek.
Élő halottként röhögnek egymás szemében
Miközben a pokol tüze hívja őket ...

Hajnal hasadt a hullámzó Dunán.
Egyedül ballagtam Budai rakpartján.
Bíborba öltözött a Gellért hegy,
Harmatos levelei felém nevettek.

Táncoltak is a mosolygós ágakon,
Ahogy estélyi ruhákban szoktak
Az urak és hölgyek az Operabálokon.

Pajzán szellő - ifjak kérték fel őket,
Suttogtak nekik szebbnél - szebb ...

Egybeforr az ég a földdel,
villámok cikáztak körülöttem,
egynek sikerült eltalálni,
testem fáklyaként égett,
bevilágítottam hegyet, völgyet,
az Apokalipszis lovasainak
utat mutattam,
ameddig én akartam,
lovaiknak sebes lábát
kettétörtem,
addigra kialudt tüzem,
szebb lettem, mint valaha,
erőm nem hagyott el ...

Nem voltam olyan vezető, aki

fülét a földhöz tapasztva figyelt,

célpontnak kínálva hátsó felét, halk is

voltam, ám az általam irányított kisebb -



...

Egyik ex-főnököm beleszerelmesedett

a hangjába, gyakorta \'nyitogatta széles

száját\', holott mindig így kezdte mondókáját:

\'Ugyan nem vagyok a szavak embere, de...Éles


hangon egyszer megjegyeztem\': - Miért nem hagyod
...