Kézcsókom az anyukádnak,
(át ne add!)
hogy egy ilyen pompás képet
közread:
Kempingszéken, kisgatyában
egy Apolló kuporog,
bronz testének göndör bája,
arca , minden porcikája,
szemöldöke, szempillája
egy tepsibe hunyorog.

A tepsiben szépreményű
kiterített áldozatok,
ínycsiklandó olajfényű
pirosrasült húsdarabok.

Ò , ha én is ott lehetnék,
tarják közé befeküdnék!
Hagymaágyon harapásra
nyújtanám a combomat,
innen-onnan még egy falat,
- vigyázz vele, az is harap -
s összeomlik percek alatt
minden józan gondolat.