Pókháló-fátyolba szövi lelkemet az időm…
Tűröm, mert gondoltam, talán van még elég időm,
A nagy kérdés fenn áll, és az, az, hogy a múltról, hogy érzek,
Lehet fénytelen, kifakult, de… halovány emlékképek?

Elgondolkoztam és ennek szárnyán repül a képzeletem,
Előbányászom magamból az összes régi emlékképem…
Gondoltam, sok még az én ...

OXIMORON szerű gondolatok, európai stílusú haikuban…

Próbáld megfogni
A szelet, kint a mezőn.
Siklik kezedből.

Próbáld megfogni
A szelet, kint a mezőn.
Éppen szélcsend van.
*

Napfény fürdeti
A szép hegyi tó partját.
Boldogság sziget.

Napfény fürdeti
A szép hegyi tó partját.
Parton veszekszünk…
*

Menj fel ...

A férfi és a nő szerint…

Szeretem én a nőt!
Jó, ha nincs… de, jobb, ha van,
És társaságomban van.
Vágyam: szerelmes nő!
Vele kapok kálváriát,
El kell tűrnöm, sok mániát!
Szeretem… szerelmet!
Nő illata az orromba száll,
Kálváriától… lelkem elszáll.
***

Szerelem, férfiak...
Szívemnek mindig kellem,
Szerelme... ...

Hatvanhat évesen jövőm már nincs
És minden megélt nap ajándék… kincs.
Jelenem? Az talán van, mert élek,
Élet nyűgébe még beleérzek…

Hogy még mennyi van hátra, azt bizony nem lehet tudni,
Mert nemcsak jóba, de rosszba is bele lehet futni...
Életben a rosszat sajnos, nem lehet átaludni.

Vecsés, 2014. május 10. – Kustra Ferenc

Az igazság egy életútról… TANQ –ban

Gyermekként azt mondták,
Hogy nekem, mindig hinni kell!
Zord életben, tovább!
Ha bánat ért, ajtót nyitott
s mesevilág befogadott.
*
Az elmékben, sötét
Van, rossz tanács… előtérben.
Könnyű, könnyűt adni.
Ott lehettem én királyfi,
Kire nem kell sokat várni.
*
Én mindig is ...

Öregségemről… ez most vízióm?

Hmm… lehet, hogy őrült vagyok, mert öregen is reménykedek?
És még, ezt is titokban teszem, mint a kicsi gyermekek?

A
Remény
Állandó.
Vagy te idős,
Vagy apró gyermek.

Nem
Merem
Reményem
Felfedni. Még
Őrültnek hisznek!
*
Miért nem akarom észrevenni, hogy a halál már itt ...