Meditáció pszichés alapokon…

Az életében, mindenkinek vannak bizony kis-dolgai,
De keveseknek adatik meg, hogy legyenek nagy-dolgai…
Kis-dolog-e, ha a vízből pára, majd nagy felhő lesz?
Nagy-dolog-e, ha a felhő vízcseppekként, eső lesz?

Kis-dolog-e akaratlanul, de valakit megölni?
Nagy-dolog-e háborúban sok ember csak úgy lelőni?
Kis-dolog-e az ...

(3 soros-zárttükrös)
Jó lenne, az idő pillanatába belelépni,
Hátha ott lehet, az időnkről sok mindent megtudni…
Jó lenne, az idő pillanatába belelépni,
*
Most- időszemcse
Tócsába folyik lassan.
Belelépek, megállok.

Pillanat félszeg.
Fény-másodperc lepereg,
Mint eső bőrömhöz ér.
*

(bokorrímes)
Hétrét görnyedve ...

Az ősz… már erre sétál.

Csendesen ücsörögve terpeszkedő, a köd a tájon,
A világ is csendes, de így is rosszacska… én ez fájom.
Úgy érzékelem, minden ellenem van… ez valóságom.
*
Hideg balladát
Dudorászik az avar.
Jön, köd-szitálás.
*
Rossz idő itt van.
Falevelek vizesek…
Hajnal, köd-párás.
*
Ködös ...

Emberek, emberek, valahogy szánjatok engem!
Életbörtönöm vakolata eltemet engem…
Emberek, emberek, valahogy szánjatok engem!

Fáj
A lét
Négy fal közt.
Jó emberek
Szánjatok engem!

Szánjatok engem
Jó emberek!
Négy fal közt
A lét
Fáj.
*

Emberek! Valahogy szánjatok, szánjatok engem!
Életbörtönöm dohos szaga, úgy ...

A besűrűsödött csöndem, magába szigetelten-halkan vinnyog,
Körben zajokat magába szívja, azoktól meg hangosan pityog…
A besűrűsödött csöndem, magába szigetelten-halkan vinnyog.

Csend van: szerelem,
Szemed fényét szeretem,
Szívedbe írom csendem, velem.
*

Az öregségben az ember, már nem is ordibál, tán' nincsen kivel,
Meg nem is ...

Orkán, te féktelen, vad vihar!
Miért bántasz, hagyd abba hamar.

Eltépted az esőköpenyemet,
Leverted a fákról gyümölcsömet.
Zajos vagy, megijesztetted kutyát.
Még most is hallom, tehén múgását.

Tudom, amit tudok… te elmész innen
És életünk, helyes vágányra zizzen.

Pennámmal most, kiírlak magamból, itt ne féktelenkedj!
Jót nem ...