Versben és senrjúban…

Az időm erős karja szorításában vagyok,
Szabadulnék, ezért én lobbanó tűzet, szítok…
Pardon! Szítanék én, de hogyan is kell? Nem tudok...

Magamnak én tartozok… így a múltamért fizetnem kell?
De, sajnos harcban állok a vörös szőnyegem szélével…
A lelkiismeretemmel intézzem… éljek békével?

Sétálok ...

Értsd a múltadat!
Ez intelem, segítség!
Ebből merítsél.
*
Ne vesd el múltad,
Abból tudsz építeni.
Ne tagadd magad.
*
Révedj múltadba!
Múltadban van a jövőd,
Így vagy valaki.
*
Büszke légy múltra,
Abból csináld a jövőt
Így leszel magad.

Vecsés, 2013. augusztus 1. – Kustra Ferenc

Versben és európai stílusú haikuban…

Csak kis koszt és kvártély és rövid... az élet,
Láttam pedig, kinek a csillaga fénylett,
De őt nagyon pártfogolták a csillagok.
Ha, nekem elfogy koszt és kvártély, elporlok…
*
Mi, lét értelme?
Eszünk, alszunk, dolgozunk?
Boldogságigény…?

Vecsés, 2002. május 21. – Kustra Ferenc

Csak ülök és csendesen regélek
Csak magamnak, sok régi emléket.
Voltak napfényes pillanataim,
És valósak a borongásaim.

Kinézek, idő kint borús és esik,
Saját időjárásommal egyezik.
Ami nem megy, nem szabad erőltetni.
Igaz, ezt rám is lehet vetíteni.

Érdekes ellentmondása ennek,
Mit mondanak a sikeremberek.
Ők kivétel nélkül azt ...

Van-e előttem út…
Van-e még arcom?
Van-e járható út…
Kell-e még harcom?

Van-e még jövőm…
Van-e még kilátás?
Van-e még erőm…
Kell-e még kiáltás?

Van-e még lehetőség…
Van-e még bátorság?
Van-e még eshetőség…
Kellene hátország!

Vecsés, 2011. április 2. – Kustra Ferenc

Szibériai hadifogságról, versben, európai tankában, haikuban, senrjú -ban.

Győzelembe bízz!
Lesz csendes éj, napsütés!
Borultság múlik.
Reményünk: szeretetben.
Elérjük az életben?
*
Az élet csendes
És tajték színű a nap.
Béke leng körbe.
Mindenhonnan lőnek ránk!
Nem jut már farsangi fánk.
*
Kit elkaptak az
Elveszett, ...