Nem számít, mit mond a világ,
szavaik csak szélben szálló árnyak.
Az vagyok, aki vagyok,
s teszem amit jónak látok.
Nem érdekel, mit mondanak rólam,
nem az ő szemükkel nézem a sorsom.
Nem kérek semmit, nem várok csodát,
minden nap hozza a saját ...
szavaik csak szélben szálló árnyak.
Az vagyok, aki vagyok,
s teszem amit jónak látok.
Nem érdekel, mit mondanak rólam,
nem az ő szemükkel nézem a sorsom.
Nem kérek semmit, nem várok csodát,
minden nap hozza a saját ...
Olvasták: 102
Az Ön versének a helye...
Belém szorult talány a lány,
akár a láng gyufán,
a szó a csend után.
Szorít a lánc.
Cinóber álom űzte, vad
halálba magányom,
s hurokra húzta a
kabát nyakát.
Bakó talán, reménybeli
arám, ki ...
akár a láng gyufán,
a szó a csend után.
Szorít a lánc.
Cinóber álom űzte, vad
halálba magányom,
s hurokra húzta a
kabát nyakát.
Bakó talán, reménybeli
arám, ki ...
Olvasták: 97
Nem engedem el a kezed, ameddig azt a kezemben akarod tartani,
ameddig azt érzed, valamiért szívemben akarsz maradni,
és szükséged van a biztonságomra.
Talán nem is a szóra… talán csak egy gondolatra, de az éltet.
Kirakni a szívből valakit ilyenkor, vétek.
Ne hidd hogy csak te ...
ameddig azt érzed, valamiért szívemben akarsz maradni,
és szükséged van a biztonságomra.
Talán nem is a szóra… talán csak egy gondolatra, de az éltet.
Kirakni a szívből valakit ilyenkor, vétek.
Ne hidd hogy csak te ...
Olvasták: 48
Élet,
Mindenki szívében volt idő, amikor jégvirágok nyíltak.
Amikor a napok és a könnyek egymásra hulltak,
és várta az ember a napfényt.
Az bármikor, bármilyen fényében kélt,
nem volt érezhető.
Megtiltotta egy belső erő,
ami magába burkolta a hideg ...
Amikor a napok és a könnyek egymásra hulltak,
és várta az ember a napfényt.
Az bármikor, bármilyen fényében kélt,
nem volt érezhető.
Megtiltotta egy belső erő,
ami magába burkolta a hideg ...
Olvasták: 48
Élet,
Van egy váza…
talán korsónak is nevezhetném,
amiben mindenki elől rejteném,
és csak én tudnék róla.
Az emlékek bugyra.
Minden megférne nagy hasukban,
és ha sok, engedném kicsordulni.
Én is rájönnék…
sok… nem kell több ...
talán korsónak is nevezhetném,
amiben mindenki elől rejteném,
és csak én tudnék róla.
Az emlékek bugyra.
Minden megférne nagy hasukban,
és ha sok, engedném kicsordulni.
Én is rájönnék…
sok… nem kell több ...
Olvasták: 58
Élet,
