A csendes éjnek rémei közt sebes
Rohanva visznek lábaim: a ködös
Égig nyuló hegy meg nem állít,
Sem pokolig leható nyilások.

Határt nem érek: gondjaim árjai
A síron innen s túl elözönlenek.
Nincs ami megnyugasszon engem,
Nincs sem ezen, sem egyéb világon.

De hát hová most? Halni vagy élni? Hah!
Ott ...

Minden emberi szó: maga a világegyetem!
Ezért súlya van minden emberi szónak-
Mert azt jelenti:
Emberek, emberekhez, emberi szóval szólnak.
Ne sajnáld a szép szót, hisz annyi terem
Akár az égen a csillag-
S a komolyat se, mert a megfontolt szó
A kedvessel kézen fogva ballag.
Az emberi szó: maga az értelem,
Melynek szép virága
A ...

Bogár kutyus, derék kutyus a szomszédban.
Minket is véd, de nem ám kutyafuttában!
Át-átjár hozzánk, az udvarunkba
S onnan néz át a másik szomszédba!

Egyszer egy ilyen sétáján
szeme akad meg ott egy cicán.
- Hát Te ottan, kis komám!-
mordult Ő Rá mogorván.

- Megkergetlek, elkaplak én azonnal!
Ám a fehér cica nagy ...

Azért dideregtél fagyban, hóban
Elzárva magad mindentől-
Érezted, tudtad eljön a pillanat,
Amikor lelked hét tornya ledől.
És azért tűrted a forróságot, szomjat
Mert tudtad, eljön a nagy pillanat,
Mikor végre hűs patakok vízével
Locsolhatod lelked,szomjadat.
És végre eljött, itt van a pillanat-
Te nem találod sehol se önmagad.

Bölcsőben sír az éber csecsemő;
Bölcső előtt
A dajka zeng - el szokják a dalok
Altatni őt.

Sok szenvedésem síró gyermeke
A fájdalom:
Dalt dalra költök - dalaimmal őt
Elaltatom.

Fekszem hanyatt a föld sötétzöld szőnyegén,
És merengve nézem a sötétkék eget;
Száll reám aranyos, ezüstös csillagfény
És koszorú gyanánt övezi fejemet.
Megfürösztém lelkem e sugárözönben,
Lemosott magáról minden földi szennyet,
S most ujjászületve a magasba röppen,
S keresi a mennyet;

Alszik az egész föld; mély és csendes ...