Becsület...




Ember, ha egyszer az öntömjénezés
félelmetes - kényes csapdájába kerülsz,
ha odáig eljutsz, hogy permanensen
csak önmagad magasztalod

akkor bizony ne csodálkozz semmiképp,
ha téged igazán kevés ember ...

Nem az a nagy dolog...





A jövő ma van, és ha nem sietek,
máris holnap lesz! Így hát próbálkozom

nap, mint nap, csalódhatok is, de ha nem

vállalkozom - végem van. Csodálkozom



is ...

Amikor kritizálok...


Ahogyan teltek az évek, úgy
tudatosult bennem, hogy mennyivel
könnyebb bírálni, mint helyesen
tenni. Bár az élet olykor rideg

és barátságtalan, érzéketlen
még sem vagyok, mikor kritizálok:
negatív véleményem két réteg
elismerés közé ...

Hiúság...


Vélt kiválóságának tudatával
tetszeleg néhány nagy ember, önteltség
kíséri a cselekedeteiket,
elítélendő módon. Mily önösség!

Hiúságukra ma egyetlen gyógymód
lehetséges, a nevetés, miután
...

Elnök


Mikor engem megválasztottak az elnök
szerepkörére, szinte mindent megkaptam,
ami ezzel járhatott, csinos titkárnőt,
magas fizetést, klassz kocsit, meg egy hatvan

négyzetméteres pazar irodát. Később gondolkodtam a dolgokon és levontam
a következtetéseket, azaz végső
soron ...

Egyedül vagyok legbelül a sötétben,
egyedül vagyok valahol a mélyben.
Ki lesz vajon ki észre veszi végre,
hogy szívem már teljesen ki van égve.

Mindenki csak nézi hogyan omlok össze,
de senki se lenne ki a segítségemre sietne.
Senki nem jön hogy a bánatomat enyhítse
ki a mélyből a felhők kőzé emelhetne.

Lehet ez az én sorsom, ...