Álmot sző ágyam felett az éj,
emelkedik a paplan könnyedén,
nincs kétely a szerelem mögött
gyülemlik az összhang kettőnk között,
soha sem szerettelek ilyen gyengéden,
soha sem csókoltál selymesebben,
nincs akarom, feltétel, vággyal
egyesül testünk melegséggel,
ragyognak a szobában az emlékek,
ölelésed zsenge, mint a ...

Ne fújd el a gyertyát
bevilágítja a csendet,
nem ülhet a könyörtelen
fájdalom mellemre,
megtanultam várni
türelmesen:
mikor kopogtat
ablakomon
a csodás reggel,
majd
rámosolygok
csendesen.

Lépcsők a felhők magasztos világába felvezetnek.
De vajon a lélek magasságába is elvezetnek!
Amikor lábamat az első lépcsőre teszem,
megvan a reményem, hogy az utolsó lépcsőt elérem.

De ne siessünk! Az utolsó lépcső még messze van!
Az életből remélem, hogy nekem még sok hátra van!
Ám addig is egyenletesen lépek, lépkedek.
Mindig csak ...

Fűtenger nő
a vasúti sín
töltésén,
a patak fölött
keskeny
értelmetlenség.
A csöndet
elmém tiltakozása
töri szét:
Mit keresek
ezen a tájon?
Fűtengerbe
őrzött
ifjúságom?
Csillogtak a
vágytól
ragyogó
szemek,
kézfogás,
körtánc,
pezsdülő vér,
csókba ...

Ifjúságom virágba öltözött rét volt,
út menti vörös pipacs az enyém volt:
sör-e, bor-e, pálinka-e?
ha eltalálod, megeheted.
Játéknak hittem az életet.
Anyánk szárnya alatt a harmónia...
Elhitettem magammal
a világ is hasonlóan ragyogó,
mosolygó, becsületesen dolgozó.
Ledöbbentem.
Rácsodálkoztam a
fátyolba csomagolt ...

Közös ellenség...


Kevés ember
él a Földön,
akinek nincs
ellensége.

...