Szeretem a sört, fogyasztom,
ha lehet, ha illik, egyet,
kettőt, de vajon az x-edik
kell-e, kívánom-e, ...?Nem.
Az emberi életet kívánom!
Ha elérem ennek alsó határát,
leteszem a sörnek a poharát.
Ekkor úgy érzem: ember maradtam!

Esik a hó, s az aszfaltra olvadva tűnik tova.
Különös a decembernek hulló hava.
Olyan ez, mint az élet, a dús, mozgalmas élet maga.
Felszáll az égbe, majd sárrá lesz lehulló fehér hava.

Elmentem én a vásárba sok pénzzel.
Vettem egy szép szőrmesapkát a felével.
A másik meg sok más egyébre ment el.
Mire hazaértem nagyon szegény lettem,
mert a dolgaimat tolvaj lopta el.
Az eseménynek egy a tanulsága:
nemcsak én szeretek járni a piacra,
a tolvajnak ehelyett van ám sok dolga.

Jöjj álom, szállj le szememre,
a rádiómból Mozart zenéje
andalít az éji csendben.
Vizsgálom gondolatom,
milyen volt a napom,
s közben lassan megnyugszom.
Jött álom, szállt szemere.
Rádiómból Mozart zenéje
simogat, babusgat csendben.

Nagy lendülettel megindultam én
a tettekkel telt munkás napok viharos tengerén.
Az életemet én így képzelem:
nekem jó család és egy jobb munka lételemem.

A tó opál kékjét az ég oldja.
A zöld tájat a Badacsony kúpja zárja.
Vadkacsa hápog hangosan a nádasban.
Kis hajónk a víg habokat fürgén szeli.
Egy sirály a mólón szárnyát verdesi.
Ma reggel eleség nem jutott neki,
de kedvét az neki cseppet sem szegi.
Fölszáll és a tó felett a vizet nézi.
A Nap a szellővel a tónak üzeni:
napnyugtakor ...