Lehajtott fejjel kéri az ember az Istent,
mintha mindig is hitt volna benne,
mintha kételkedni soha nem is lett volna kedve…
és most mégis.
Hajtja fejét a térdig,
és nincs egyenes pillantása.
Sok a sorsának hatása,
és vállára borul a mindenség ...
mintha mindig is hitt volna benne,
mintha kételkedni soha nem is lett volna kedve…
és most mégis.
Hajtja fejét a térdig,
és nincs egyenes pillantása.
Sok a sorsának hatása,
és vállára borul a mindenség ...
Olvasták: 62
Élet,
Az Ön versének a helye...
Szeretem aki vagy, és szeretem aki miattad vagyok.
Amikor lassan feléd kúsznak a gondolatok,
és álmodozásba ringat a jelen.
Az érintésem még mindig ott van a kezeden,
amiben engem érintett meg a végtelen,
és nem vár változást.
Szereti a kettőnk közé ...
Amikor lassan feléd kúsznak a gondolatok,
és álmodozásba ringat a jelen.
Az érintésem még mindig ott van a kezeden,
amiben engem érintett meg a végtelen,
és nem vár változást.
Szereti a kettőnk közé ...
Olvasták: 61
Érintelek.
Mint ha az ujjaim éppen csak hozzáérnének a bőröd fekete, és fehér billentyűihez.
Úgy… mint amikor az érzelem mindent elvégez,
szavak, és érintések nélkül.
Ez maradt nekünk végül.
Ezer érintés a gondolat ...
Mint ha az ujjaim éppen csak hozzáérnének a bőröd fekete, és fehér billentyűihez.
Úgy… mint amikor az érzelem mindent elvégez,
szavak, és érintések nélkül.
Ez maradt nekünk végül.
Ezer érintés a gondolat ...
Olvasták: 50
Nem engedem el a kezed, ameddig azt a kezemben akarod tartani,
ameddig azt érzed, valamiért szívemben akarsz maradni,
és szükséged van a biztonságomra.
Talán nem is a szóra… talán csak egy gondolatra, de az éltet.
Kirakni a szívből valakit ilyenkor, vétek.
Ne hidd hogy csak te ...
ameddig azt érzed, valamiért szívemben akarsz maradni,
és szükséged van a biztonságomra.
Talán nem is a szóra… talán csak egy gondolatra, de az éltet.
Kirakni a szívből valakit ilyenkor, vétek.
Ne hidd hogy csak te ...
Olvasták: 52
Élet,
Mindenki szívében volt idő, amikor jégvirágok nyíltak.
Amikor a napok és a könnyek egymásra hulltak,
és várta az ember a napfényt.
Az bármikor, bármilyen fényében kélt,
nem volt érezhető.
Megtiltotta egy belső erő,
ami magába burkolta a hideg ...
Amikor a napok és a könnyek egymásra hulltak,
és várta az ember a napfényt.
Az bármikor, bármilyen fényében kélt,
nem volt érezhető.
Megtiltotta egy belső erő,
ami magába burkolta a hideg ...
Olvasták: 54
Élet,
