..hogy mi is szent (és ki is)? Hát, Barátom,
attól függ: mit is értünk "szent" alatt.
Lehet, - írom tréfás-komoly szavakkal -
a Gondolat szent csupán: önmagad,
ha jót akar, és megfontoltan tisztel
rá érdemest, e különös világ,
ez az Emberrel kezet fogó Isten
kétkedően hallgat litániát,
a Gondolat eszköz is szívnek, észnek,
s iránytű is, ...

A szakadék felett az égezüstből
fenyők őriztek átszűrt fényeket.
A sziklákat szürkeség tapogatta
ujjaival, - még nem sötétedett,

de már közel volt ringó piros hintó,
az alkony, - lángolt mind a négy kerék,
s mi lassúnak tűnt előbb, gyorsan égett,
s fájt a szívnek búcsúzás, messzeség.

Ösvények szöktek. Ó, ez mindig így van,
ha ...

A költő fél, - a prózaíró bátor?
Annyi igaz: a prózaíró bátrabb.
Költő kényesebb, de sejtése tudja
milyen az arca földi valóságnak.

Írónak kell, ám költőt fanyalogtat
tág kocsmák szesz kilökte ténybeszéde.
A költő? Piros karácsonyra vágyik:
az Istene dajkálta dalmesékre.

Író többet lát, - közel. Költő messzebb,
mert ...

Az idő siet, közben egyszerűsít,
akár az évszak: tél az őszi fákat,
de múlt ottmarad törzsben és gyökérben.
Harangszót hullat közönyös vasárnap.

Harangszó hív lehangolt tévutakra,
és szívről regél, de csak lábak mennek
fénylőn rideg kőkoporsó-hajókba.
Szokás ürít ki kopott aranykelyhet.

Mélyben vagyok, - mégis felettük ...

Érdekes volt. A gyermek összerázta,
s új ábrát hozott csaló szimmetriája
a csőtükörben. Jégkristályok éke
ugrott legtöbbször a szemem elébe,
de sok más képet bűvösen kibontott,
összerakott, ragyogtatott, megunt ott
e játék. Úgy terveztem: írok róla,
most, hogy az életem kaleidoszkópja
emlékekből ábráit összerakja,
de hullni kész ...

Orrbántó Edward, Nagy Király,
vágtat jogon, lován..
Nem volt Ő angol, sohasem!
S földje hun tartomány.

S a népe istenadta nép?
Hát.. sok minden lehet..
..bár tiltakozott egy személy:
az Isten. Tüntetett!

Persze, Edward oly Nagy Király!
Isten minek neki?!
Csak hát.. ..ha több haszonra les..
Cégérnek tette ki!

Szóval.. - ...