Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Kustra Ferenc József versei

Kustra Ferenc József (2583)
1169 
1948 -
1997. óta írok, verset, novellát, aforizmát. Már nyugdíjas vagyok, de nem kímélem magamat.
222 
Istenem, jöjjön el a Te irgalmasságod!
Teremtésünk óta, mi vagyunk a családod.
Megteremtettünk és nekünk is lett családunk…
Istenem! Ne engedd, hogy szétverjék családunk!

A család tartja össze az emberiséget.
Liberalizmus rombolja; eszmeiséget.
Család az alapja, minden államiságnak,
Liberalizmus káros… nem híve családnak.

Kérdem, ha nem ...
Olvasták: 629
Részletek
Az Ön versének a helye...
Ki mindent akar, annak van-e igaza?
Vagy ki földön marad, az a realista?
Ezt eldönteni nem elég a tudomány,
Saját képesség és készség a tudomány.

A siker annak, ki azt éli meg, sorsjegy,
De, csak HIT erejétől nem mozdul a hegy.
Van, kinek a földcsuszamlás a szerencse,
Mások baján dicsekszik a sors kegyeltje.

A sikeres, mind a sorsának ...
Olvasták: 320
Részletek
114 
Hétköznapi pszichológia…

A földön, két lábbal álló ember vagyok,
Gyenge vállal, gönyén cipelem a sorsom.
Tudom, ha már megszülettem, meg is halok,
S
Közben meg, a poéták útján vánszorgom.

Mindvégig kutatom, hogy vajon… ki vagyok?

Vecsés, 2017. június 7. – Kustra Ferenc
Olvasták: 383
Részletek
446 
Jár biz’ sok olyan horgászni,
Ki nem is szereti enni!
*
Friss csapat ül kerékpáron,
Eltűnnek a láthatáron.
*
Szép dolog a búvárkodás,
Lent víz, maga a megnyugvás.
*
Jógatáborban sportolni.
Ott lehet jógivá válni.
*
Hetykén vibrál nap a vízen,
Csónak suhan messze innen.
*
Futni, életért, szépségért.
Legfőképpen, ...
Olvasták: 823
Részletek
148 
Versben és európai haikuban…

Csak úgy ráérősen meditálok a léten vagy nemléten…
A nagy és híres kérdésen: „lenni vagy nem lenni”, úgy vélem,
Hogy az enyém is a kérdés, pedig a létembe nem kértem.
*
Jövő kérdése
Ez: lenni vagy nem lenni?
Merre és hová?
*
Jövő kérdése
Ez: lenni vagy nem lenni?
De mégis, ...
Olvasták: 471
Részletek
247 
A poéta estéje…

Mint vérvörös uszály, úszik esteledés... látóhatár felé,
Szép színeket bocsát ki, de látszik, örömét ebben nem lelé.
Mindenféle árnyalatra befesti a kísérő felhőket,
És kifesti az éjszakai viharos mulatságra őket.

Íróasztalomon van nekem, egy régi töltőtollam,
Benne vérvörös a tinta, mivel betűket ...
Olvasták: 696
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére