Fáj a szív, ha nem dobbanhat érted.
Fáj a csók ha más kapja helyettem.
Fáj minden érintés mely utoljára perzseli testem.
Csak egy gyógyír van rá, ne hagy el engem.

Néha még feltörnek a fájó emlékek
Néha még érzem mennyire szeretlek
Néha még kívánom,hogy újra légy enyém
De a néha elmúlik,s nincs tovább remény

Minden szó csak csábítás
Minden érintés csak ámítás
Minden érzelem csak hazugság
Hát élvezd akkor a fájdalmam

Megszültél, s menhelybe adtál
Eldobtál magadtól, és ez fáj
Kicsordul a könnyem mert arra gondolok
Hogy egy gyermeket elhagyni nagyon rossz dolog

Sírtál, vagy boldog voltál tán?
Mikor engem így csúnyán elhagytál?
Elhagytál, mint hulló levél a fát
De hidd el, e levél sokáig ált a fán

Tíz testvérem van nékem anyám
Mond meg ...

Talán
még emlékeznek rám?
ahogyan hangos kopogással
rohanok az úton.

Talán?
még hallják a hangomat
a fülekben szól a dalom
mert nekik énekeltem.

Talán?
még látják az arcom
és könnyeim csorgását
érzik kezükben
megfáradt tenyerem szorítását.
mert
egy tőről fakadtunk
mint a ...

Fájdalom jár szívem táján,
gyászkönny terem életfáján.
Letörölni sosem tudom,
az emléked nagy hatalom.

Nagy hatalom minden perce,
ha jó,ha rossz,testem lelke.
Megőrzöm én mindörökre,
életemben,sírgödörben.