Ima a jövőért
Lehajtott fejjel kéri az ember az Istent,
mintha mindig is hitt volna benne,
mintha kételkedni soha nem is lett volna kedve…
és most mégis.
Hajtja fejét a térdig,
és nincs egyenes pillantása.
Sok a sorsának hatása,
és vállára borul a mindenség súlya.
Imára kulcsolódik az ujja.
mintha mindig is hitt volna benne,
mintha kételkedni soha nem is lett volna kedve…
és most mégis.
Hajtja fejét a térdig,
és nincs egyenes pillantása.
Sok a sorsának hatása,
és vállára borul a mindenség súlya.
Imára kulcsolódik az ujja.
