Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Pogány Géza versei

Pogány Géza (398)
1113 
153 
Együtt indultunk az élet útján reménnyel telve,
édes álmokkal telten útra kelve.
Hittük, hogy örökké együtt leszünk majd,
és utunk gyönyörű, közös jövőnk felé tart.

Hittük, hogy egymásból sohasem elég,
együtt minden egyszerű és szép,
álmainkat semmi sem tépheti szét,
elhittük ezt a gyönyörű mesét.

Szerelem mely ...
Olvasták: 418
Részletek
Az Ön versének a helye...
187 
Gyermekként oly egyszerűnek tűnt minden,
mostanra elárult mind miben egykor hittem.
Gyermekként tökéletesnek láttam a világot,
akkor még semmi sem ártott, valaki rám vigyázott.

Biztonságos otthonom volt hol boldog lehettem,
de idővel felnőttem és egyszerre mindezt elvesztettem.
Elhagytak azok kiket egykor szerettem,
egyedül kell most új otthont ...
Olvasták: 566
Részletek
191 
Csak feküdtünk kint a kertben néztük, ahogyan a hajnali nap megfesti a felhők hasát,
csendben élveztük az ébredező természet reggeli zaját, a madarak megnyugtató dalát.
Haragoszöld harmatos fűben hanyatt dőlve néztünk fel a mély tengerkék végtelen égre,
lassan kúszó kusza bárányfelhők egyvelegét próbáltuk lefordítani egy értelmezhető ...
Olvasták: 569
Részletek
148 
Mikor az egész napod vele töltötted,
éppen, hogy csak elköszöntél de már érezted,
még ki sem értél az utcájukból de már hiányzott,
minden porcikád csak utána vágyott.

Érezted már azt, hogy vele akarsz élni,
egy életen át, mert mellette nincs mitől félni.
Minden vágyad, minden titkos álmod valóra váltod,
amikor csak szemébe nézel ...
Olvasták: 465
Részletek
193 
Van egy féltett álmom,
minden áron valóra váltom.
Nem hagyom, hogy messzire szálljon,
évek alatt semmivé váljon.

Van egy titkos vágyam,
bármeddig kell utána járjam,
bárkivel kell harcba szálljam,
kiállok érte mindig bátran.

Tudom még elérhetem,
örömet okoz még nekem,
nem számít más semmi sem,
nem állíthat meg senki ...
Olvasták: 558
Részletek
179 
Nem adom többé a lelkemet egy mosolyáért,
néhány kedves szóért, egy bókjáért.
Nem adom többé a lelkemet, egy csókjáért,
egy múló pillanatért, kedves hangjáért.

Nem adom többé a lelkemet, egy lányért,
egy forró vad éjszakáért sem százért.
Nem adom többé a lelkemet, ne rontsa kárhozat,
én soha többé, soha nem leszek ...
Olvasták: 469
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére