Szobám csendes , nyugodt, meghitt magányában
csodás kamarazene szól a rádiómban.
A gyönyörű dallamok lágyan szétoszlanak
és a szívemben élménnyé alakulnak,

majd onnan \"folyva\" e papírra
a tollam ezt az élményt leírja.
Papírra teszi ezt a varázslatot,
melyet a zene bennem létrehozott.

Óh zene! Te fenséges varázsló!
Életemnek egyik ...

Nagy pelyhekben hullik a hó.
Sétálunk alattuk kéz a kézben,
Majd akkor , ott az utca közepén maga felé fordít s megcsókol gyengéden.
Körülöttünk minden felragyog,
S táncolnak fölöttünk örömükben az angyalok.

Fekszem az ágyon , s közben nézlek téged.
Egyetlen csókodtól érzem a véget.
Mert szeretlek téged .

Vak világban fénylő álmokat,
Csillaghalálban, állócsillagot.
Keresek, hogy kereshessek,
Keresek, amit nem találhatok.
Keresek éjszakáimra nehezült,
Kialvatlan álmot,
Jeges-titkos jégvirágot,
Ablakra mart mese világot.
Keresek, amit még találok,
Csillagszórós szívemmel,
Egy kézfogást, ha készen álltok.

Kacéran csillan a borom a poharamban.
Bú, s bánat! Menj a pokolba!
Bort a poharamba, dalt a torokba!
Tölts még, vincellér fehéret a poharamba!

S ha majd a bánat lement a pokolba,
s ha létemet semmi gond már nem nyomja,
akkor add a vöröset a poharamba
és a még vígabb dalt a torkomba!

S ha majd gond, s bú az embert nem nyomja,
akkor lesz-e borral, ...

Felderengett a fény az alagút végén
kinyílt ezer virág a remény-bimbóból -
finom illatuk ölelget az út-szélén,
ahol álltam eddig szavaktól haldoklón.

Ablakomon át a világ ismét rokon
testvér avagy barát, legyen bár idegen -
nem számít semmi, az eddigi sok pofon...
mily könnyeden lépek zavaros vizeken.

Szétnyílik előttem tán ...