Valentinnak nemes napján
jegyet adok Teneked,
áldott pohár, teli nektár
az út, hozzám elvezet.

Csacsogok én kislányosan,
orcámon pír, rám nézel,
két szemedben jövő fogan,
pillantásod megékel.

Érintésünk villámcsapás,
vibrál a lég köröttünk,
nem marad el kölcsönhatás,
szívben frigyet kötöttünk.

Oly' igaz a földi ...

Szeretem a szemed, oly derűs,
Szeretem a pillád, oly fésűs.
Szeretem a vállad, oly formás,
Szeretem a melled, oly almás.
Szeretem a lábad, oly kecses,
Szeretem a hasad, oly selymes.
Szeretem a lelked, oly rendes,
Szeretem a szíved, így szeress.

Vecsés, 2009. március 16. – Kustra Ferenc

Mit gondolsz rólam?
Hogy a furcsán megülő csendben csak egy zaj vagyok?
Egy zaj...
ami semmit nem jelent, és lassan elülnek majd a morajok?
Mit gondolok rólad?
Azt, hogy nyílik a virág, hogy énekelnek a madarak,
hogy minden ragyog... és te én vagyok.
Nem gondolnád, pedig milyen egyszerű a magyarázat.
Amit te gondolsz, az te vagy... amiben benne laksz,
és ...

Csellengenek a gondolataim körülötted
mint tétova idő az elmúlás körül,
ami nem vinné már előre
mégis örül ha a jelen nem könyörül.
Erős lánca a jövőnek nem ad még oda.
Kell még neki a csoda,
amit akkor érez,
amikor egy másik emberben ott van még az otthona.
S ha egyszer ez az otthon mégis semmivé válik...
gondolatként mindig valahol ...

Barabás Patrícia- Elborzongva

Egymagában,
Egyszobában,
Ül csendesen magában
Egy magányos kislány.

Fény szökik be az ablakon,
S bevilágítja a szobát,
Hol a kislány az aztalnál
Egymagába sírdogál.

Sír és rí,
A könnye végtelen.
Szegény kislány!
Mily hitvány a világ!

Suhanna a szelek ...

Eredeti Baso féle tankában filozofált a szerzőpáros…
Lombsátor, könnyed
Kelmeként, erdő fölött.
Ködös hajnalok.
Lágy csók, szerelmes pára,
Fény néz álmodó párra.
*
Hajnalban leszáll
A köd. Szűrt, reggeli fény.
Látótávolság.
Puha, gyűrött ölelés,
Erdőben kalandlelés.
*
Álmosan hűvös
A ködborított hajnal.
Varjú ...