Hová rohantok átkozott gonosz fiak?
Mi készt ezekre? büntetlen
Fog hát az undok visszaélés bennetek
Tenyészni, gyáva fajzatok?
Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,
Midőn serényen ébredez,
Imez fajúltak átkosan kelő hada
Alázza, dúlja, dönti meg.
Attila nyelve (melynek intő hangira
Remegve tért ki a ...

Vica lelkem! hova sétálsz?
Tudod-e, hogy rosz helyen jársz?
Szerelem van itt elvetve,
Reá búbánat ültetve;
Megbánod, ha leszakasztod,
Megbánod, ha nem szakasztod:
Mindenképen veszedelem,
Másnak, magadnak gyötrelem.

Vica lelkem! tudod-e már
Mit mondott a kakukmadár?
Azt mondotta, hogy nem élek,
Ha meg nem szánsz, drága ...

Holló a hollónak...de,bizony kivájta!
Ilyen idők járnak...de, mi van még hátra?
Testvér a testvérre...gyermek a szülőre...
Támad most az ember...bősz a bőszülőre...
Agresszív az ember, rosszabb, mint az állat:
Tiszta szív és lélek: az itt meg nem állhat-
Jóság és emberség-unalmas lett: alma -
Eljött nekik, győz: a gonosz birodalma!

Pilleszárnyakon libben az estben
az álomkönnyed, kedves tündére.
Szárnyait nyugodtan, lassan lengetve
vezet el a szép álmok létébe.

Elalszom. A szomba meghitt békéje,
hű párom őszinte szeretete
segít bejutni az álmok öblébe,
hogy pihenten ébredjek az új reggelre.

Szent Lajos király hídja
- memento mori -

Ma még tele a pohár
még zöldell az ittas rét
mely hol csatamező
hol szerelmeságy
ma még lángol a tűz
s érzed álmaid
kemence-meleg illatát
épül a város épül a ház
ma még tiéd a tér
ma még rád várnak az utak
s érted ragyog a csillag
ma még tele a pohár
de már ...

A szőlőtőkék mögül fehér virág látszik.
Az őszi Nap felé mutatja fehér szirmait.
Csodálatos dália az, ami fehérlik.
Bár az idő már hűvös, a múlt nyarat idézi.

A Nap melege már lassan elfogyóban.
Mézédes szőlőfürtök vannak a kosaramban.
Valaki csenget. Indulok azonnyomban.
A tél várakozik a kertkapunkban.