Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Odagyűl az utcagyermek:
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
„Csitt te, csitt te! csibém vére
Keveré el a gyolcs leplet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Összefutnak a szomszédnők:
Ágnes asszony, hol ...

Mondja, meg nekem valaki miért kegyetlen az élet,
Mondja, meg nekem valaki miért kell a jóknak e földön állandóan szenvedniük,
Mondja, már meg valaki miért nincsen igazság az igazaknak,
Mondja, meg már valaki a gazok, s gonoszok miért nem szenvednek,
Mondja, meg valaki ha van Isten miért nem igazságos,
Mondja már meg valaki meddig kell itt nyomorogni a ...

Imádkozom hazámért, s mégis sötét az ég,
E kínokból már elég.
Meghalni, mondják nehéz,
De élni ily kínok között ez az élet gyötrelem
Legyőzni a gonoszt, gyilkost,
Megküzdeni világ Teveled
Az a nehéz.
Az élet mostoha, kegyetlen,
Elad, elárul, megveret,
Bilincsbe veri kezed,
Kilövi a szemed, nem feledünk
Erre ...

Elég volt az alvásból, ébredj fel ország szunnyadó népe,
Ébredjetek magyarok, nem vagytok egyedül e földön,
Szálljatok büszkén, mint a Turul madár.
Küzdjetek meg, tegyétek helyére a dolgokat.


Felbőszült rab madár, büszkén száll az égen,
Hatalmas szárnyaival, nagyokat csap a térben,
Bődülten leszáll az Anyaföldre,
Kiszabadítva ...

Mama köszönöm Neked, mert életet adtál nekem.
Köszönöm, mert felneveltél, hogy ember lett belőlem.
Köszönöm azt is, mert mindig óvtál a nyárban, télben,
Féltő gonddal vigyáztál, hogy engemet baj ne érjen,

Itt vagyok magamban, Tőled távoli messzeségben.
Ámde közelséged, aggodalmad-figyelmed érzem.
Hálát adok Istennek, mert nekem Te, ...

Szívedet fojtóan mardossa a fájdalom,
Könnycsepp csordul végig bánatos arcodon.
Úgy érzed, egyedül vagy e barátságtalan világon,
súlyos lelki terhet cipelsz törékeny válladon.
Ajkad képtelen mosolyra görbülni,
szemed kékje elfelejtett vidámságot tükrözni.
Nehéz perceket gördített eléd az élet,
de hidd el, ezek csak erősítenek ...