Kövér a nép, mit adtatok neki?
Cipel magán új, súlyos terheket.
A zsír, a háj a szívet terheli,
míg térde dől, tartását törve meg!

Hé emberek, ébredjetek ti fel!
Damoklész-kard függ fejetek felett.
Egy évtized, s a kórság földre gyűr,
már gyűlnek bús, vészt jósló fellegek.

Az ifjúság csak vonszolja magát,
hisz ...

Volt egy álmom...


Volt egy álmom a legnagyobb magyar
hazafival, gróf Széchenyi István
Úrral, ki nem átallott fanyar
humorával beavatni - tisztán-

látás kedvéért – a mai honi
állapotokba. Ámulva ittam
a szavait, az adóreform kis
trükkjeinél, a fonalat mintha

elveszítettem ...

Itt igaz barátokra leltem,
Mit soha álmodni sem mertem.
Egykoron tán magányosan éltem,
De itt sok barátot a szívembe véstem.

Igaz szinte nem is találkozunk,
De ezen mi nem sajnálkozunk.
A világháló segít minket abban,
Hogy megtaláljuk egymást, ha baj van.

Bajban, s örömben együtt osztozunk,
Mert szívünkben örök barátságot ...

Nem oly régről ismerem,
De úgy érzem, már a Barátom.
Azt, hogy igaz Barát,
Máris bizton állíthatom.

Úgy ismertem meg, hogy
Megoszthatom vele az életemet.
S kire mindig számíthatok,
Feltárhatom előtte, legbelső lényemet.

Ő más ember, mint a többi,
Mivel mozgáskorlátozott.
De ugyanúgy él, mint mások,
Mert Ő oda ...

Először, amikor megismertelek,
Oda sem figyeltem Rád.
Többszöri levélváltás után,
Megismertem szívednek varázsát.

Akaratlanul talán, de mégis
Figyelmem felhívtad, hogy létezel.
Én merni sem gondoltam arra,
Hogy engem, Te észreveszel.

Miután közelebbről megismertelek,
Azután oly jó érzés fogott el.
Azóta folyton ...

Csak őszintén...


Feleségem, mint mindig, pontos
időben jelent meg a sármos
házassági főtanácsadó
irodájában. - A párja hol

van kedves asszonyom? - förmedt rá
a nejemre az észt osztó. - Kár,
hogy nincs itt. - Az imént elrohant,
mert kibékültünk a váróban...
...