Elmentél és magaddal vitted az ihletet,
hiába állítom bőszen csatasorba a rímeket,

Fáradt kiégett gondolatok akár a kiszáradt tavak,
nem jönnek már hozzá úgy a dallamos szavak.

Akár a hajnali köd gondolataim lassan eloszlanak,
mint ódon kopott selyemszalag lassan szét foszlanak.

Fáradt magányos gondolataim csendben szunnyadnak,
üres ...

~ Emlékezzetek arra ki itt járt egykoron,
nekem jutott a feladat én leszek ki elmondom,
ki is volt ő eme gyönyörű őzikeléptű leány,
kit útján nem kísért más csak a magány.

Egyedül érkezett ő erre a helyre,
tán azért, hogy múltját feledje.
Láthatóan menekült hosszú útján megfáradt testén,
összegyűlt piszkot lemosni állt meg ...

Elborít mindent az éjszaka csendje, sötét leple alatt egyedül a tücsök citerál,
a vén eperfa levelei között kibukkanó hold fénye lassan rám talál.
Egy kósza szellő átsuhan a szobán, kecses táncát a függöny vele együtt járja,
egy illat megrészegít akár dús göndör fürtjei, lényem minden leheletét epedve várja.

Mintha őt látnám, bódító ...

Akhilleusznak Péleusz fiának történetét,
kinek az Odüsszeia is zengi hős énekét...
Bárhol is harc dúlt az ősi Görög honban,
ő megjelent seregével és győzött nyomban.

Ragyogó mellvértjét nem sebezheti ember,
azt beszélték róla kit még Zeusz is kedvel.
Kit csak az istenekhez hasonlítanak mégis,
soha nem említik... Ezért hát most én ...

Úgy szerettem volna őszinte barátod lenni,
éveken át te érted sok jót, sok szépet tenni.
Úgy szerettem volna történeteidet hallgatni,
bús szemeidbe nézve barátságot vallhatni.

Én nem tudhatom, mi az a rossz lelkemben,
mit eddig utam során jártomban-keltemben,
nem vettem észre, számodra mégis taszító,
hibás jellemem mely miatt lelkembe ...

Lányka, kelj fel és szórd teli e világot,
mosolyoddal, ragyogó szemeid amit látott,
ahogyan csak te tudtad nézni az embereket,
jóságoddal, mi téged végül eltemetett.

Lányka, kelj fel mentsd meg ezt a világot,
bocsájtsd meg bűneit, amiért oly sokat bántott.
Térj vissza közénk, mint egyetlen tiszta szívű lény,
kiben még él az a rég ...