Őzikeléptű leány

Emlékezzetek arra ki itt járt egykoron,
nekem jutott a feladat én leszek ki elmondom,
ki is volt ő eme gyönyörű őzikeléptű leány,
kit útján nem kísért más csak a magány.

Egyedül érkezett ő erre a helyre,
tán azért, hogy múltját feledje.
Láthatóan menekült hosszú útján megfáradt testén, ...

Nyughatatlan

Egy forró augusztusi délután volt, megérintett a természet csendje,
nyugodt kis kertvárosi hétköznapjaink megszokott rendje.
A városból kivezető úton sétálgattam magamban,
kósza gondolataimat próbáltam formába önteni szavakban.

Mikor megpillantottam, az út túloldalán állt talpig játszintkékben,
oly szép volt akár az ...

Ősz

Az ősz számomra mindig az elmúlás jelképe marad,
szomorú bizonyítéka annak, ahogyan az idő felettünk elhalad.
Szomorú szürke évszaka az élet múlásának,
fagyos világba zárva búcsút int a nyárnak.

A természet minden tündöklő csodája,
ködfátyolba burkolózva az újjászületést ...

Gyermeksírás

Olyan sok szeretet volt ebben a házban,
oly sok érzelem égett szenvedélyes lázban.

Egy szemvillanás alatt hová tűnnek mégis?
Zokognak a felhők, megnyílik az ég is...

Fejemben lepereg a film, megjelennek képek,
feketék, színesek úgy mint borúsak és szépek.

Átható halk gyermeksírás szinte még hallani,
úgy ...

A halál előszobája

Nem értettem, hogy vagy képes nevetni tudni,
a fájdalmad elől messzire futni,
nem értettem, hogy vagy képes a gyermekeiddel játszani,
halálának fájdalma téged nem tud bántani.

Nekem megfertőzte gondolataimat látni,
gyógyulását reménykedve hiába várni.
Vaságyban kínok közt feküdt, és én csak ...

Korcs Szerelmek

Szeretete meghalt, mint a fák lassan,
áldozatává vált ennek a beteg életnek,
Történetét én láttam, hogy elmondhassam,
hogyan születtek és haltak eme korcs szerelmek.

Benne mindenki csak a gyilkost látja,
hiszen kíméletlenül ontotta mások életét,
a feldühödött tömeg mind a kivégzését várja,
de ne ...