Ülünk a szerkesztőség fülledt, füstös,

piciny irodájában. Dülledt, vörös

szemekkel figyelem jó főszerkesztőm

teátrális mozdulatait, öblös


hangon előadott - engem oly gyötrő -

kalandjait meg kétkedve hallgatom.
...

A reggel fénye táncol a parton.
Vidáman csillan ott, a tavon,
majd megpihen a nádas zöldjén,
a tóba nyúló szép zöld tömbjén.

Süss fel Nap! Tedd szebbé a napot!
Árazd a meleget,mit Isten adott!
Legyen már vége a viharoknak,
hogy örülhessünk a meleg nyárnak!

Felnézek az égre, az ég kékségére!
Ebben a reményünk a jó ...

Sajnos eddig már két éjjel esett.
Vihar tornyozza a fellegeket.
Szél borzolja erősen a Balatont
és hullámok zúgnak bőszen a tavon.

A szél ismét ugyanúgy hárfázik a parti fákon.
Az ember örömét leli e dallamokon
a parti üdülőjében a balkonon.
Lám ilyen a haragos, dühös Balaton.

Csendes vagy kedves, nyújtsd felém kezed,
mondd el mi bánt, hátha segíthetek.
Könnyes szemed, szívem elszorítja,
boldog napunkat felhő borítja.

Mindent mi fáj, kérlek önts ki nekem,
légy őszinte, úgy ahogy én teszem.
Bármi is az, minden megoldható,
test és a lélek is gyógyítható.

Ölelj át kedves és sírd ki magad,
könnyeid ...

Ahogyan a kicsiny fürdőszobánkba beléptem,
szinte egyszerre kiáltottunk fel nejem
őnagyságával, aki épp a mérlegen

állt, behúzott hassal. Arra gondoltam, eszement


ötlet, párom tán azt hiheti, ezzel a csellel
...

Környezetemben élők folyton - folyvást

tudni akarják, mennyire törődöm


a dolgokkal, mielőtt kérem azzal


törődnének, mennyit tudok.... Hitem, ösztönöm



...