Isten hagyta, hogy ténferegjek,
De nem hagyta, hogy elkallódjak!
*
Nem keresed már szíved melegét
Hegesedő napjaid peremén.
Már bölcsességig egyszerű az élet,
S üvegre dermedt jégrózsa csókja
A szerelem.
*
Én elfogadom majd
Az örökkévalóság ígéreteit,
Ha elgurult pillanatokkal fizethetek,
Amikor magához int majd
A temetőnk ...

Mindenkinek meg kell fizetnie

a siker árát, ki előtte áldoz

mérhetetlenül sokat, kitől a

sors utólag hajtja be. Ámde pátosz



nélkül mondhatom el, megtanultam,

hogy a hibák legalább annyira jó

tanítómesterek, mint maguk ...

Ó, Istenem, bocsáss hát meg nekem !
Vedd észre hát, feléd emelem kezem!
Vágyom a szépet, a jót kívánom nagyon,
Rád nézek, és látom, nálad a hatalom !

Ó, Istenem, nézz le rám, és segíts hát,
Légy hű társ, légy jó barát !
Ember légy, vagy emberséges inkább velem,
Gyógyítsd lelkem, szívem sötét verem!

Fénytelenség honol benne, ...

Az égen tömör felhők szürkülnek,
sötét szürke színt adva az ősznek.
A fák a szélben hajladoznak,
s a sárga leveleik hullnak,

hullnak, hullnak, szünet nélkül hullnak,
a nedves avaron sárrá válnak.
Ősz ül rá a panelszürke tájra,
az esőtől áz14mpufott földi világra!

Bőszen rohanunk a semmiből az üres semmibe.
Így lesz a gyorsan múló semmink mindinkább semmivé.
De ha egyszer a semmi is megtelik a semminkkel,
akkor még a meglévő semminket hogy tegyük a semmibe?

Elfelejtesz-e, ha elárul majd
A kedvenc éjszakánk,
S nem nekünk kopog már
Halkan az eső
Ábrándos macskaköveken?
Elfelejtesz-e,
Ha álmainkra tör majd
Egy gyászos, elárvult szerelem,
Elhagyott féltékenyen?
Vársz-e még,
Ha nem lesz már kihez bújnom,
Ha nem enged már senki,
Szíve, öle melegébe?
Ugye vársz még rám,
Ha szívemre ül a ...