Én gyakran gondolok még a múltban egy diákra, -
s arra mi nincs már végképp, látszata sem: a Nyárra.
Volt egykor, velünk? Talán. Hitében éltünk, éltem:
nyílik majd út, dal egyszer valóra vált mesében.

Tavakra gondolok most, nyugtalan gyöngy-örömre
nagy víz-pajzsokon, amint tündérek ömlő könnye
mosollyá csillogott át, s madarak fehér ...

A vendég fintorogva szaglássza

pohara tartalmát. - Ez tea vagy

kávé? - kérdezi a felszolgálót -

mert erős benzinszaga van. - Várjon



kérem, hadd gondolkozzam egy kicsit -

feleli a pincér. De egy kibic

megelőzi. - Tea, a kávénak

ugyanis petróleumszaga van...

A vizsgabizottság aggastyán

elnöke kérdezi ravaszkás

mosollyal az orvostanhallgatótól:

- Fiatal barátom, hogy ne aggódjon,



egy laza kérdéssel szeretném

megnyugtatni idegrendszerét.

Mondja, mit kell először is tudnia,

ha Önt egy beteghez hívják? Tutira



vette a hajlott korú elnök,

hogy kifogott ...

Becsoszog a csontváz a főorvoshoz.

Az agg doktor szinte azonmód sokkos

állapotba zuhan, majd magához tér

és igen kétségbeesetten ránéz

a szemüvege mögül a csontvázra

s így szól: - Hát most kell jönni az oltásra?

Ez a cím akár válasz is lehetne
egyik műved címére, ám túl messze
juthatna versem képzelet-batáron, -
így ne vedd ezt még válasznak, Barátom!
(E világnak szól ez, és, bizony, okkal,
mivel az elsietett válaszokkal
tele van, persze, az is igaz: késő
gondolat sokszor nem sok jót ígérő.)
Épp most jelent meg a Szavak, fogalmak..
poémám, persze, ...

Sokféle hang járkál tavasz-határon,
ha bizakodnak az erdei fák:
néha hallod hangját a Hangtalannak,
s belső hangot kinyit külső világ.

Az életünkbe hangok visszatérnek:
az ijesztőek is, s a kedvesek.
Fehér láng-hang villan kékre, merészre,
s kerekülnek nappal-bagolyszemek.

Belső hangoktól csordul túl a lélek,
ha virágcsokrot nyújt át ...