A tűzhelyen a lábas kék volt,
s időnként kék a kinti égbolt.
Múlt kék olykor még ma is ott van
eltűnődő mindennapokban.

Volt-fáradtság is ott a mában:
egy lehangolóbb fáradtságban,
mely, ha néz az estholdas égre,
nincs benne már egykor-reménye.

Az sem rejtély, hogy hová lettek,
miket volt-kezek építettek.
Emberkéi egy álszent ...

Álmosítóan száll le az éjszaka
az őszi esőtől ázott, még nedves tájra.
A fákon már csak egy-két elsárgult levél,
a tájon a fákat csípi a szél.
Egy-két madár ül csak az ágakon.
A tél követi az őszt lopva, lopakodva,
decemberi jeges hideget ígérő szele
a lassacskán lehűlő őszi éjbe fúj bele.

A lehűlt levegőnek már borotvaéle van.
A gyenge Nap az ólomszürke felhőkbe bújt.
Az erős szélnek már harapós kedve van.
Sárga avar az őszi sarába hullt.
A felhős időnek már gyanúsan hószaga van.
Sok állat és növény már téli álomra összebújt.
A természetnek nyugalma csak látszólag van,
hisz tavasszal a szél már új életre fúj.

Az este érzéki hangulata ott van
minden vágyódva megtett sóhajban,
minden elejtett őszinte szóban,
minden szelíd csöndben, hallgatásban,
a szemünk minden pillantásában,
a szívünk minden dobbanásában
és kezünk minden mozdulásában,
a múlt nap utáni ellágyulásban,
az új nap jövendő izgalmában,
múltunk van a jelen forgatagában,
a jövőnk ...

Van nekem 6 testvérem,
1 öcsém, 3 bátyám 2 nővérem.
Anyát, apát szeretem,
Nekik köszönhetem az életem.

Van nekem 1 unokahúgom,
Kinek apukája az én sógorom.
Nagyon nagy a családom,
És én ezt imádom.

Tesók nélkül mi lenne velem?
Unalmas lenne az életem.
Szerencsére van belőle sok,
Mindannyian művészi alkotá-sokk.

Én ...

vaddisznó-erdők fehéragyarú
hold-villanások füstölgő világ
és húsz öles fák sötétkék toronynak
ablaka előtt kristályarcú fényben
a fülledt-rovar-szárnyú hercegasszony
mosolya száll a harminc öles fákra
az áldás vagy az átok teljesült-e?
észrevétlen elsüllyedtek a gombák
s jól elzárták csöpp, kényes üvegekbe
az elpárolgó ...