A koszos abroszon, koszosak a poharak,
Koszos a padló is, ott tangliznak darazsak.
Csillagok is farok nélkül hullnak az égbe,
Sokáig voltak, fájón tűnnek messzeségbe!
Kitakarítani már minek
Nézem, érdemtelen... nincs kinek!
Leltem egy érdekes vasdarabot, része, de, minek?
Hiányzik tán' a füle egy lyukas, rozsdás bilinek...
Vecsés, 2017. ...
Koszos a padló is, ott tangliznak darazsak.
Csillagok is farok nélkül hullnak az égbe,
Sokáig voltak, fájón tűnnek messzeségbe!
Kitakarítani már minek
Nézem, érdemtelen... nincs kinek!
Leltem egy érdekes vasdarabot, része, de, minek?
Hiányzik tán' a füle egy lyukas, rozsdás bilinek...
Vecsés, 2017. ...
Olvasták: 395
Az Ön versének a helye...
Már én is igen unom, hogy a számon.
Csak panasz szava tódul elő vádlón,
De egyedül vívom dicstelen harcom,
Közben szép lassan elvesztem az arcom.
Hiába van hű, szamuráj szellemem,
Ha azt alkalmazni nincs segedelmem.
Pedig a hovatartozás nagy erő,
Amit csak én tudok és miért nem ő?
Mint egy Ronin kóborlok a semmibe
És földerítem azt, ...
Csak panasz szava tódul elő vádlón,
De egyedül vívom dicstelen harcom,
Közben szép lassan elvesztem az arcom.
Hiába van hű, szamuráj szellemem,
Ha azt alkalmazni nincs segedelmem.
Pedig a hovatartozás nagy erő,
Amit csak én tudok és miért nem ő?
Mint egy Ronin kóborlok a semmibe
És földerítem azt, ...
Olvasták: 565
Meditáció a létezésről… Versben, apevában és 10 szavasokban írva.
Ősz:
Vége már a nyárnak, a napfény erőtlen,
Majdnem elvész már a fakón-kékes, égen…
A kisbogarak, már csak életuntan csámborognak,
Keresik, nyomát a már végleg elmúlt szebb napoknak.
Ősz:
Vége már a nyárnak, a napfény erőtlen,
Majdnem elvész már a fakón-kékes, égen…
A kisbogarak, már csak életuntan csámborognak,
Keresik, nyomát a már végleg elmúlt szebb napoknak.
Olvasták: 521
Az elmúlást veresben és 10 szavasokban írta a szerzőpáros
A múlt, mint nagy sziklafal, a tényeket őrzi rég,
Meg a régmúlt történéseit nagyon védi még…
A múlt orma csak, fel, olyan nagyon magasba tőr,
Kutakodás közben a saját magányom gyötör….
Már nem táplál életet,
Nincs ereje. Odalett minden, jéggé dermedt.
*
Ismerem az ...
A múlt, mint nagy sziklafal, a tényeket őrzi rég,
Meg a régmúlt történéseit nagyon védi még…
A múlt orma csak, fel, olyan nagyon magasba tőr,
Kutakodás közben a saját magányom gyötör….
Már nem táplál életet,
Nincs ereje. Odalett minden, jéggé dermedt.
*
Ismerem az ...
Olvasták: 532
Haikuban, 10 szavasban és apevában írt a szerzőpáros...
Fénylő az égbolt,
Csillagok vakítanak.
Hűsítés nincsen.
Hold is ragyog, mily ékes,
Nincs, ki hazakísérjen...nem vétkes.
*
Éjjel a vén hold,
Magányos és táncolgat.
Árnyékmozgások.
Halkan dalol, táncra hív,
Öleli árnyékom... nincs már magány, ...
Fénylő az égbolt,
Csillagok vakítanak.
Hűsítés nincsen.
Hold is ragyog, mily ékes,
Nincs, ki hazakísérjen...nem vétkes.
*
Éjjel a vén hold,
Magányos és táncolgat.
Árnyékmozgások.
Halkan dalol, táncra hív,
Öleli árnyékom... nincs már magány, ...
Olvasták: 507
Versben és európai stílusú haikuban, valamint 10 szavasokban…
Fény kikandikál
A hajnali felhőkből.
Sugara, villog.
Arcomon vesztegel, enyhén melenget,
Nyárnak nyoma veszett, ősz búcsút rebesget.
*
Kinézek az ablakon, rögvest látom a havat.
Jobban nézem, keresem, de nem látom a nyarat.
Már, itt a tél és a nyárból emlékem sem ...
Fény kikandikál
A hajnali felhőkből.
Sugara, villog.
Arcomon vesztegel, enyhén melenget,
Nyárnak nyoma veszett, ősz búcsút rebesget.
*
Kinézek az ablakon, rögvest látom a havat.
Jobban nézem, keresem, de nem látom a nyarat.
Már, itt a tél és a nyárból emlékem sem ...
Olvasták: 464
