Versben, európai stílusú haikuban, tankában és tíz szavasban…

Magas a kőfal,
Nekem ez várfal…

Magas nekem ez a kőfal,
Nem veszem be egy ugrással…

Minek ez a kőfal, kiabáltam rekedten,
De csak a süket csend kong, én már rég elvesztem…
Lelkem, tied a tét, emelj csak Te, helyettem.

Van nekem állandó sötétségem, azt őrzi ...

Télies, sűrű köd lepi az agyamat,
Múlatok magamon, kacagom magamat.
Télies, sűrű köd lepi az agyamat,

Van, amit annyira rosszul látok, hogy nem látom?
Öregen, már begyepesedtem? Magam vagyok a bálványom?
Van, amit annyira rosszul látok, hogy nem látom?

Öregen, amikor sok bajjal jár a létem,
A lét státusz délibábját sem menthetem,
Öregen, ...

Az élet tele van, tört-recés szélű törmelékkel,
Mint völgyben... araszoló vize törött kövecskékkel,
Az élet tele van, tört-recés szélű törmelékkel.

A gondok, élet-tengeri konvojban közlekednek,
Ördögök... álca-festett őrhajókkal őrizgetnek…
A gondok, élet-tengeri konvojban közlekednek,

A hajnal mélységei pirkadó látomást ...

Versben és apevában írt „ilyen az élet” -ről a szerzőpáros…

Hó
Tisztán
Születtem.
Fényből, sárba
Taposott a sors.

Mint
A hó,
Tisztának
Lettem. Sárba
Tiport az élet.

Tisztaságból a szennybe csöppentem, ez az élet.
Az életem a fényből nagyon sötétbe tévedt.
Nem jobb, ha sírok-rívok, panaszkodok, hisztizek,
Ezt ...

Újra megértük a nőnapot,
Az idő sorolt, nem kapkodott!
*
Zamatos reggel,
Felébredtem boldogan.
Szívem csücske vagy!
*
Örüljünk a napodnak, köszönteni szándékozlak,
Főzz is egy jó kévét, hogy a csészéink koppanjanak,
Örüljünk a napodnak, köszönteni szándékozlak.

Édes! Te vagy nekem a nagy Ő, a NŐ!
Veled az élet, egy ...

Óh, Drágám, ez az éves nőnap csak a Tiéd,
Megyek és hozok virágot, ami a Tiéd…
Óh, Drágám, ez az éves nőnap csak a Tiéd.

Mond kincsem, mi lesz az ebéd?
Te, éhesen ünnepelnéd?

Nőnap létezik ezerkilencszáztizenhárom óta,
Olyan régen ünnepelünk Téged, neked szól a nóta!
Nőnap létezik ezerkilencszáztizenhárom óta.

Az ...