10 szavasokban…

Sírboltban, nagyon nyirkos a hideg.
Kemény a márvány, olyan rideg.
*
Csuklós busznak, sok a kereke,
Akárki nem lehet a vezetője.
*
Spejzban, almabefőtt romlik,
Kenderkötél, lassan elbomlik.
Gatyakorc lassan, hosszan foszlik.
*
Tekintetében öröm, indokolatlan félelem keveredett.
Látszott rajta, érzés, lélekkel ...

TANQ csokorban

Hazám védelmében
Vagyok én csatára készen.
Még vérem is folyhat!
Hazafinak, lelke számít,
Ha őt, téveszme nem ámít!
*
Nekem csettint révész,
Rám vár! Nem tudom fizetni.
Így nem visz sehova…
Nem is akartam még menni,
Csak érdekelt, a jegy mennyi…
*
Ha magadra maradsz,
Nyakig ér az egyedüllét.
Kilábalás, ...

Fájó emlékké, mond anyám, hogyan és miként válnak,
A gyermekként meg nem valósult, bennünk maradt vágyak?
Elég-e a gyerekeknek a saját, rugós ágyak?

Mi otthon az Anyák napját, mindig ünnepeltük,
Szeretettel köszöntöttünk, ezt el nem feledtük.
Virágot mindig kaptál, azt főként kézzel szedtük.

Van sok emlékem, azokat a lelkemben ...

Hát, megígért versem sokáig nem jött
(Neked dedikált), nem siettem el.
Miért? Jól tudtam (amint Te is tudtad):
most nincs Idő, mely Versig felemel.
A versekért kopóid sem ugatnak.
Megértik, mert irodalmi kutyák:
ha a világban rövidül a kolbász, -
hosszabbak lesznek a litániák.

Ám az adósság mégiscsak adósság
(akkor is, ha írott szó mit ...

Édesanyám, köszönöm neked az életemet
Csókolnám és a bölcsőmet ringató kezedet…
Édesanyám, köszönöm neked, hogy nekem élted életedet,
És folyvást csak pazaroltad rám a ki nem fogyó szereteted.

Anyák napján reggel, elnézem a harmatcsillogást a virágon,
Apró fénysugár villan, levélsarjasztó, kerti diófaágon…
Csendben meditálok a közös, ...

A magukét mondják? Ó, nem, dehogy!
Bár szájalnak: inkább áldozatok.
Szájukba tettek rút érdek-kezek
hazugságot, giccsesen édeset.

Az Idő utóbb bezárja a kört, -
becsapottra keserű ráköszönt.
Közeli rokon csalás s öncsalás, -
egymást segítőn hoznak pusztulást.

Ó, érdek kezek, tolvaj érdekek!
Ország pusztulás van, kinek ...