A karácsony, vörös-esti alkonyán
Csillámos hó van kint, a ház udvarán,
Amiben benne ül egy hóember, vártán
És ócska kutya lábos van a kobakján.

Kinn igen-nagyon fúj a szél,
Fáról hull maradék levél.
Mi emberek, tán’ már születéskor meghalunk?
Vagy majd, öregen megtudjuk, hogy mi kik voltunk?
Azt nem tudhatjuk, hogy egyszer, mi vár ránk ...

Elmélkedtünk a karácsonyról, a körülményekről…

A szeretet ünnepe a karácsony, de oly' sok helyen már nincs,
Pedig legalább ekkor összejönni, az maga a lélek-kincs!
Vannak, akik már az ilyen találkozásra semmit nem adnak,
Okos telefonnal, röpke kapcsolatot messziről tartanak.
*
Hiába a szeretet ünnepe a karácsony,
Ha hiányzik a családom.
...

"Oroszlán“

Tükörbe nézett egy kis macska! 
Oroszlánt látott a kis csacska! 
Ó vajon mit evett, 
hogy ilyen lüke lett! 
Hisz nem vagy oroszlán, Te kacska!

"

Ingyom bingyom tutá libe málé

Miért csöpög a nyálad Máté?
Hiszen a szád, már pállott csálé!
Rohadt büdös vagy mint
a gatyádban a fing!
Pelus való neked, ...

Az önmagukat túlzón szerető emberek,
Sosem a megbízhatóbb, legbátrabb emberek.

Nem lehet egy embertől olyat követelni,
Amire nem képes, nem adatott meg neki.

A halál óráját, nem lehet megválasztani,
Időpontra, célszerű nagy türelemmel várni.
Persze élet faramuci, közbejöhet bármi...

A környezeti csend már izgatottá válik,
Látni, a ...

Egyszer egy napon, amikor
Utolsó utamra indulok,
Te legyél ki reám vigyáz,
Amint a végső percben álmodom.
Nem akarom, hogy sírj
Árva kihűlő szívemen
Zárt könnypilláim felett.
Időm lejárt, önként megyek,
Ahogy elterveztem, már régen.

(akrosztichon)

kávémat kortyolom,
ülök csendben,
fél szemmel,
még álmomban vagyok,
álmos pillámra
a nap bókol ide,
rajtam mosolyog,
távol egy sirály vijjog,
kakas kukorékol,
álmos hangon
kutya vakkant,
ébred a táj
a tenger
sós illata karon ölt
a bora-bora
fülembe csókol,
s tova száguld
sósan zúgolódón,
hol újabb ...