Renga-láncvers, fél haiku-láncban…
Délidőben, oly’
Tüzes a búzatábla.
Nap, nem kíméli.
Lélegzik a táj.
Szénabálát cirógat
Nyári napsugár.
Est érkezése
Bíborfátylat tájra ...
Délidőben, oly’
Tüzes a búzatábla.
Nap, nem kíméli.
Lélegzik a táj.
Szénabálát cirógat
Nyári napsugár.
Est érkezése
Bíborfátylat tájra ...
Olvasták: 97
Az Ön versének a helye...
(3 soros-zárttükrös)
Mint kínai selymes, sima szövet, bőröd,
Hogy ez maradjon… én leszek a te őröd…
Mint kínai selymes, sima szövet, bőröd.
(HIQ duó)
Mindenhol
Ilyen, kedvelem…
Élvezem.
Édes az
Érzés, de ...
Mint kínai selymes, sima szövet, bőröd,
Hogy ez maradjon… én leszek a te őröd…
Mint kínai selymes, sima szövet, bőröd.
(HIQ duó)
Mindenhol
Ilyen, kedvelem…
Élvezem.
Édes az
Érzés, de ...
Olvasták: 84
Élet,
Ez a mai reggel…
(Bokorrímesek)
Reggel van! Ma fog elmúlni a már tegnapi holnap,
Estére meg megérkezik a mai, de majd’ tegnap!
Ébredtem, reggel van! Holnap meg majd elmúlik a holnapi holnap…
Holnap estére már erősen mólóban lesz a holnapi holnap…
Nincsen ...
(Bokorrímesek)
Reggel van! Ma fog elmúlni a már tegnapi holnap,
Estére meg megérkezik a mai, de majd’ tegnap!
Ébredtem, reggel van! Holnap meg majd elmúlik a holnapi holnap…
Holnap estére már erősen mólóban lesz a holnapi holnap…
Nincsen ...
Olvasták: 96
Élet,
Vitorlás hajó volnék, de vitorlám szakadt
És szellő sem rezdült.
Szelném én a vizet, de bizony helyben maradt
Lelkem és megrendült.
Fölismerem, a vitorlások kora lejárt,
Ez hajó már nem sikk.
Szakadt gályák, lékkel küzdenek, sok-sok ...
És szellő sem rezdült.
Szelném én a vizet, de bizony helyben maradt
Lelkem és megrendült.
Fölismerem, a vitorlások kora lejárt,
Ez hajó már nem sikk.
Szakadt gályák, lékkel küzdenek, sok-sok ...
Olvasták: 86
Élet,
Vagy...
Itt vagy, mint felismerés, hallgatom
ragyogásod, ízlelem nevetésed,
jövök-megyek a térben, maradok
valami reszkető kiterjedés, belőlem feléd.
A kezem elámul egy-egy tétova öleléstől,
szárnyak selymes fényében akad közöttünk
az idő, ...
Itt vagy, mint felismerés, hallgatom
ragyogásod, ízlelem nevetésed,
jövök-megyek a térben, maradok
valami reszkető kiterjedés, belőlem feléd.
A kezem elámul egy-egy tétova öleléstől,
szárnyak selymes fényében akad közöttünk
az idő, ...
Olvasták: 124
Utolsó idők
A kérdés némán bennem.
Mint kihűlt parázs,
megfeketedik a világ.
Az álmok a falnál, tapéta magány.
A semmi ül velem szemben.
Az idő nehéz lesz,
szívemben, mint egy lerakott ...
A kérdés némán bennem.
Mint kihűlt parázs,
megfeketedik a világ.
Az álmok a falnál, tapéta magány.
A semmi ül velem szemben.
Az idő nehéz lesz,
szívemben, mint egy lerakott ...
Olvasták: 195
