Mint tavaszi éjszakán az ég felhőiből,
néha előkerül minden ember életéből
egy lágyan suttogó szellő,
ami megmozgatja a fák finom kis leveleit.
Az élet valamit mindig idevetít,
és vele indítja a holnapot.
Mert a holnap mindig ott ragyog,
a ma ...
néha előkerül minden ember életéből
egy lágyan suttogó szellő,
ami megmozgatja a fák finom kis leveleit.
Az élet valamit mindig idevetít,
és vele indítja a holnapot.
Mert a holnap mindig ott ragyog,
a ma ...
Olvasták: 69
Élet,
Az Ön versének a helye...
Téged nézlek, kedvesem,
álmod közben csendesen.
Téged látlak éberen,
lépkedni az ébenen.
Tumor vagy a szívemen,
burjánzó és idegen.
Tövis vagy a lelkemben,
én mégis szeretlek.
Életünk egy szédítő,
piruettre ...
álmod közben csendesen.
Téged látlak éberen,
lépkedni az ébenen.
Tumor vagy a szívemen,
burjánzó és idegen.
Tövis vagy a lelkemben,
én mégis szeretlek.
Életünk egy szédítő,
piruettre ...
Olvasták: 166
AZ UTOLSÓ SZAVAM
Lehull az utolsó remény csillag az égről.
Nincs több remény már. Itt az idő, búcsúzni kell már.
Búcsúzok én is tőletek bánatosan.
Így hát viszlát: Föld, ó viszlát élet,
viszlát, tik felséges ...
Lehull az utolsó remény csillag az égről.
Nincs több remény már. Itt az idő, búcsúzni kell már.
Búcsúzok én is tőletek bánatosan.
Így hát viszlát: Föld, ó viszlát élet,
viszlát, tik felséges ...
Olvasták: 163
Újjászületnék.
Mi lennék én?
Terített asztal éke,
formás, talpas tégely,
olcsó fogyóeszköz?
Kit eltörhetnek, de
meg nem.
Része egy képnek,
a nagy egésznek,
színes mozaik?
Kit csodálnak, de
nem ...
Mi lennék én?
Terített asztal éke,
formás, talpas tégely,
olcsó fogyóeszköz?
Kit eltörhetnek, de
meg nem.
Része egy képnek,
a nagy egésznek,
színes mozaik?
Kit csodálnak, de
nem ...
Olvasták: 72
Élet,
A konyhában egy lámpa ég.
A csönd megterít.
A tányérok fehérje:
valami tiszta, valami hideg.
Kint a zajos világ, rohan
a föld, várakozik
a gond, a felejtés
nem díszít, nem ad.
A fenyő is tétován áll.
Nem ünnepel, olyan
mint a ...
A csönd megterít.
A tányérok fehérje:
valami tiszta, valami hideg.
Kint a zajos világ, rohan
a föld, várakozik
a gond, a felejtés
nem díszít, nem ad.
A fenyő is tétován áll.
Nem ünnepel, olyan
mint a ...
Olvasták: 155
Konklúzió Tankákban:
Mikor a bántó zajt csend szövi át…
Mikor sokágú villám elvakít…
Mikor menekülünk a folyón át…
Mikor az ég, a létből kiszakít…
Ha majd úgy érezzük, nincs már ...
Mikor a bántó zajt csend szövi át…
Mikor sokágú villám elvakít…
Mikor menekülünk a folyón át…
Mikor az ég, a létből kiszakít…
Ha majd úgy érezzük, nincs már ...
Olvasták: 71
Élet,
