Valahol Azgardban Valholl
Hősöknek csarnoka áll,
ott trónol a legnagyobb úr,
Odin, az istenkirály.
Vikingek tudják ez igét,
ősrúnák, poros jelek,
a halott hősöknek adnak
e hallban új életet.
Valkűrök kísérik őket
mennyei csarnokba fel,
itt pihen sok dicső bajnok,
ily sorsot ki érdemel.
Odin jő nyolclábú ...
Hősöknek csarnoka áll,
ott trónol a legnagyobb úr,
Odin, az istenkirály.
Vikingek tudják ez igét,
ősrúnák, poros jelek,
a halott hősöknek adnak
e hallban új életet.
Valkűrök kísérik őket
mennyei csarnokba fel,
itt pihen sok dicső bajnok,
ily sorsot ki érdemel.
Odin jő nyolclábú ...
Olvasták: 628
Az Ön versének a helye...
Szívem még megdobban most is, ha valahol látlak,
nem tudlak feledni, ég bennem a szerelem.
Titokban nézem az utakat és visszavárlak,
tudom, hogy benned is tombol még az érzelem.
Bezárom szobámat, ne lássa senki a könnyem,
nem kell, hogy mindenki azt mondja, bolond vagyok.
Bánom, hogy eldobtam magamtól mindent oly ...
nem tudlak feledni, ég bennem a szerelem.
Titokban nézem az utakat és visszavárlak,
tudom, hogy benned is tombol még az érzelem.
Bezárom szobámat, ne lássa senki a könnyem,
nem kell, hogy mindenki azt mondja, bolond vagyok.
Bánom, hogy eldobtam magamtól mindent oly ...
Olvasták: 570
Mára már tudom, mikor veszítettem el
az ifjúságomat: amikor is
cinikussá váltam, leszögezve,
azért nem a közöny, az indolensi
magatartás tartozott ...
Olvasták: 363
Élet,
Szinte hihetetlen, mennyi mindent
lehet hallani, mikor senki sem
beszél, ámde szent meggyőződésem:
e látszólagos, titokzatos csend
olyan szöveg, melyet elég könnyű
félrehallanunk, félreértenünk...
Olvasták: 296
Élet,
A
Barátom Sándor megorrolt rám, kimondta
a szívfájdító ítéletet, végleg megszűntünk
barátoknak lenni, noha kapcsolatban
maradtunk. Titokban persze reménykedtem, ülünk
mi még egy asztalhoz...Sándor most elcsukló
hangon kölcsönért esedezik nálam. Meglepve
hallgatom őt, miközben a ...
Barátom Sándor megorrolt rám, kimondta
a szívfájdító ítéletet, végleg megszűntünk
barátoknak lenni, noha kapcsolatban
maradtunk. Titokban persze reménykedtem, ülünk
mi még egy asztalhoz...Sándor most elcsukló
hangon kölcsönért esedezik nálam. Meglepve
hallgatom őt, miközben a ...
Olvasták: 525
Szonett 9.
Ilyen nyíltan sírni soha nem szabad,
szíved keres, kutat mindig álmokat,
ne add fel a reményt, keress utakat,
néha az ember biz' egyedül marad.
Miért sétálsz szűntelenül egymagad,
miért bámulod fenn a csillagokat?
Ha azt várod, jön egy újabb hangulat,
jól hiszed, hisz' lehetsz boldog önmagad.
Zokogd ki ...
Olvasták: 741


