A sötétben felszálló vágyakozó sóhaj
Fénnyel árasztja el lelkünk tiszta hitét.
Érezzük, hisszük hogy ez szent és örök,
S amíg élünk semmi nem szakítja szét.

Ha a régi érzés bennünk új tud maradni,
Szívünk végleg egymásért fog dobogni.
A csók, az ölelés meghitt, szép pillanatai,
Erőt adnak nekünk minden bajt ...

Lassú elmúlás vár rám,
Hervadok, akár egy kis virág.
Melyben gyönyörködni oly' csodás,
Fájdalmam nem érzéki csalódás.
Könnyeim elapadtak rég,
Nem tépem emlékeim szét.
Töviskoszorús szívem
Sajog és fáj szüntelen.
Papirra vetettem sorsom:
Egy hatalmas gyertyából
Peregtek könnyeim
Fekete ...

Távoli messzeség mely mindenre méltó,
De miért jó egy közeg, hol egy szép szó,
Sem csattan el soha, s az emberek sora
Minden mozdulattal, tettel csak mostoha
Hozzám, s pillanatok nyomán az agyam ott jár,
Hol rám már senki soha sem talál.

Óh Föld úrnője, Égnek asszonya
S kit retteg a Pokol, a bús mocsár,
Jámbor leányod majd fogadd oda,
Hol drága kört kedveltid népe zár,
Bár érdemem ezektől messzi jár.
Ám égi jód, Úrnőm, a szent vagyon,
Vétkem fölött is bővséggel vagyon
S e jók nélkül nem jut föl senki sem
Az égbe - Én e jusst hát nem hagyom:
Óh, élve s halva ...

Uram, én hiszek Tebenned, egy örök Istenben,
és hiszem azt, hogy igazságos vagy,
bár emberi elmémmel megérteni nem tudom
igazságodnak szörnyű módszerét.
Hiszek jóságodban is,
bár szemem csak gonoszat lát,
amikor Erdély felé tekint.

Mint Szent Fiadat hajdani időben,
ma népemet feszítik keresztre
az istenkáromló ...

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem ...