Egymáshoz hajló ágak
hajukat fésülgetik a vízparton,
ahol a hullámok
kőről kőbe ütköznek
zölden, kéken, fodros-színtelen,
azután eltűnnek...
távolban a hegylánc
halkan szuszog,
fára ugrik benne
a barna mókus...
a nappalt lassan
feketére festi az ég,
éj borul a tájra,
csillag-tükörrel
Cecil szépítkezik,
Dávid ...

Olyan érzések törnek fel bennem,
Amelyek megrémítenek engem.
Senki iránt sem volt ily érzésem,
Miszerint nem lehet más, mint szerelem.

Ajkamon érzem csókjának ízét,
El nem felejtem bájos kék szemét.
Csak álltunk ott, a város közepén,
Zuhogó esőben egy park szélén.

Ajkunk összeér, homlokunk ...

Szerelem



Esztelen szerelem,
fesztelen terelem,
terelem esztelen,
...

Vágyódom a szépre, mely elkábít,
S a szerelemre, mely meghódít?
Kérdések hada mikre gondolok,
E kérdésekre választ nem kapok.

Kevés az idő, elszáll az élet,
Úgy fáj, hogy nem lehetek véled.
Temetésed napján a sírodnál,
Család, barátok állnak fejfádnál.

Az élet e földön már mit ...

Immár kiégtek a szerelem fényei,
elhervadtak a rózsák kedves hajtási,
a szívemet újra fényes hó födi,
a boldogság is tovaszállt, s helyét nem leli.


Kedvtelenül ül a tátongó ürességben,
bárcsak már a szerelem töltené be,
nem szorongatná a bánat fekete keze, ...

Eszményi szerelem


Szeretni semmi, ami
egynél eggyel kevesebb.
Ha szeretnek, az már
valamivel több, ...