A nap nyugszik, majd felkel,
szirmot sír tavasszal a barack,
a pázsiton harmat szendereg reggel
és kakasszóra ébred a paraszt,

kócos búzaszálak közt viháncol,
pajkos bújócskát játszik a szerelem,
néha szemöldökén a hold egyet ráncol
és mosolyogva szemlél csendesen...

Te most már mással vétkezel,
hajnalban más mellett ébredsz fel,
reggelente mással étkezel,
haza máshová érkezel.

Hibáit másnak nézed el,
érdeklődve mástól kérdezel,
álmaidat mással éred el,
kérdéseidre más valaki felel.

Te most már mással élsz,
bennünk többé nem remélsz,
hiszed, ...

Szeretete meghalt, mint a fák lassan,
áldozatává vált ennek a beteg életnek,
Történetét én láttam, hogy elmondhassam,
hogyan születtek és haltak eme korcs szerelmek.

Benne mindenki csak a gyilkost látja,
hiszen kíméletlenül ontotta mások életét,
a feldühödött tömeg mind a kivégzését várja,
de ne ítélkezzünk előre míg nem ...

Eljött egy újabb reggel,
a nap ismét nélküled kelt fel.
Megint csak egyedül ébredtem,
szokatlan, hogy nem vagy mellettem.

Fázós zimankós a hajnali táj,
szívem úgy ég, érted fáj.
A holdat a nap váltja fel,
nem fogom fel, hogy senki nem ölel.

Álmaim elragadja eme rideg hajnal,
bárhová mész ...

Hogyan múlhat el a szerelem,
egykor volt őszinte, mély érzelem?
Mely nélkül nem tudtuk volna elképzelni életünk,
most mégis reggelente napról napra úgy ébredünk,

Hogy nem érzünk már semmit iránta,
nem fáj már nekünk kedvességének hiánya.
A magány minden érzelmet megölhet bennünk,
ürességet hagyva ...

Ma reggel melletted ébredtem,
lassan kinyitom szemem.
Még alszol, álmod nyugodt kedvesem,
majd én őrzöm halkan, csendesen.

Bárcsak így volna minden éjjelen,
és minden egyes reggelen.
Elfogott egy érzés, tudom nem tévedtem,
mikor megkérdeztem:

Leszel-e az én ...