Novemberi reggelen ült a fejem felett
Egy nagy fekete madár.
Holló volt? Vagy varjú tán?
Nem tudom, de mindegy is már.

S adta azt a jellegzetes hangot,
Fekete szemei ide-oda tekintgettek,
Vajon mit nézett, vajon kit nézett?

Tolla kissé csapzott volt,
Mint aki már kicsit öreg
Színe fakó, nem úgy mint ...

Ha reggel ébred a város,
Mindenki nyűgös meg álmos,
Csak a kukázók nem restek,
Ők a nappali rókák és nyestek,
Már a kukáknak java része
Átkutatva, átlesve, átnézve:
S ha valami-bármi!-potenciális érték-
Az ő mércéjük szerint persze más a mérték!
Zsákba kerül minden, ami egyszer pénzt hoz,
Ha ...

Ha reggel ébred a város,
Mindenki nyűgös meg álmos,
Csak a kukázók nem restek
Ők a nappali rókák és nyestek,
Már a kukáknak java része
Átkutatva, átlesve, átnézve:
S ha valami -bármi!- potenciális érték - Az ő mércéjük szerint persze más a mérték!
Zsákba kerül minden, ami egyszer pénzt hoz,
Ha ...

Azzal kelek fel reggel,
Bárcsak eljönne az este.
Nappal szememben reszket a könny,
Éjjel jön el a megnyugvás.

Bárcsak sietnél ó napnyugta,
A boldogság hajója,
Nem szenvednék minden nap,
Ha a fény örökre kihunyna.

Hópihék szállnak a járda ragadós sarába
és ott maradnak egy nagy, szürke tócsába olvadva.
Ez a tél fura, olyan, mintha késő ős volna.
Mindezt némán nézem az ablakunkban állva.

A felhők sötétszürkék, hóterhüket eleresztik.
Az el is jut a mi házunk előtti járdáig.
Ott aztán, amint mondtam, mind egy tócsába hullik
és ez így megy ...

Hópihék szállnak a járda ragadós sarába
és ott maradnak egy nagy, szürke tócsába olvadva.
Ez a tél fura, olyan, mintha késő ős volna.
Mindezt némán nézem az ablakunkban állva.

A felhők sötétszürkék, hóterhüket eleresztik.
Az el is jut a mi házunk előtti járdáig.
Ott aztán, amint mondtam, mind egy tócsába hullik
és ez így megy ...