Balaton a tájon lustán terül széjjel
és egyesül az égbolt tündöklő kékjével,
majd új színt visz e tündöklő tájszépségbe
a túlsó partnak csodás, álomszép szürkesége.

A hullámok a Balatont gyengén barázdálják.
A reggeli fények a tavon szelíd táncuk járják.
A parton a fákat gyenge szellők ...

Búcsút integet a nyár, mindent maga mögött hagyva,
Besárgult mezőt, rétet, hervadttá lett virágokat.
Izzón szenvedélyes szerelmesek szelíd sóhaját,
Itt hagyta hűvös harmatcseppekkel teli hajnalát.

Szomorkodik minden, sárgul bokor és falevelek.
Szél kerekedik, seprűzi az itt rekedt meleget.
Eső esik sovány cseppekben, áztat ő ...

Ugrabugrál a béka
a partmenti nádasban.
Ő sohasem unatkozik.
Sok szúnyoggal táplálkozik.

Ámde legyeket sem veti meg.
Őket is a nyelvével fogja meg.
Reggelente esőért imádkozik.
A sikló viszont rá várakozik.

Figyeli a békát, majd elkapja.
Nincsen, aki a békát megsirassa.
Sok-sok állat ...

Én, a kisgyerek felcseperedtem,
Papámat, mint költőt megismertem.
Oly szép verseket írt általában,
Mint harmat a reggeli határban.

Az égen néhány felhőfolt.
Nem csoda! Tegnap vihar volt.
De itt a jó idő reménye!
Bizakodva nézek az égre!

Istenem! Adjál végre jó időt!
Igazi nyári melegítőt!
Ahogy most reggel nézek az égre,
megvan ennek a reménye.

Talán neked édes az álmod,
Talán így nem kell kiállnod
az élet szörnyű próbáit,
de e soha lesz-valóság kínok közé csábít.

Bár élvezed, hogy élheted álmaid világát,
s tán felfeded bennük életed virágát,
talán nem ébredsz fel soha?
Nem kísért örökké e túl színes csoda.

Egyszer felébredsz egy csendes

Olvasták: 667

Csalódás,